Évről évre egyre több építő- és befejező anyag jelenik meg a piacon. Némelyikük népszerűvé válik és hosszú ideig létezik, új termékek mellett, míg mások divatja annyira múlékony, hogy nem mindenki tud közvetlenül dolgozni velük.
Jelenleg igazi „szigetelési boom” zajlik az építőiparban: az energiahordozók folyamatos drágulása miatt a magánházak lakói a megtakarításon kezdtek gondolkodni. A legjobb megoldás az otthoni hőveszteség csökkentése a hideg évszakban. Ezt többféleképpen lehet elérni, amelyek közül az egyik a hungarocell, más néven hungarocell felhasználása. Ez az anyag talán optimálisnak nevezhető a hőtartás szempontjából. Ezenkívül a habosított polisztirol költsége sokkal alacsonyabb, mint az alternatív lehetőségek (ásványgyapot stb.) Másrészt a neten és a nyomtatott kiadványok oldalain egyre gyakrabban jelennek meg információk ennek az anyagnak az emberi egészségre való potenciális veszélyéről. A habosított polisztirol káráról most nem csak a lusták beszélnek. Mi történik valójában?
Az örök kérdés
Mielőtt megvizsgálnánk ezt a kérdést, térjünk ki egy kicsit. Mindenkinek meg kell értenie, hogy a modern életszínvonal fenntartásához kompromisszumot kell kötni.
Elektronikus eszközök vesznek körül minket mindenhol, mágneses mezőket generálnak és áramot indukálnak az emberi testen; a központosított rendszerben a vizet időszakosan klórozzák; a szobában lévő laminált és a bútorokban lévő forgácslap formaldehidet bocsát ki; még a műanyag ablakokat is sokan veszélyesnek tartják, mivel a polimerek fűtött állapotban (közvetlen napsugárzás) szintén nem túl hasznosak. A legbiztonságosabb építőanyagok az ökológiailag tiszta területekről származó vályog és fa, de a civilizáció elhagyta őket, mint kilátástalant. Így a polisztirolhab káros hatása valóban létezik. A kérdés az, hogy nagy-e, és jobb lenne agyaggal lefedni a házat és nádtetőt építeni?
Káros a hungarocell: tény vagy fikció
Bizonyára gyerekkorában mindenki megpróbálta felgyújtani a habot. Nagyon intenzíven ég, és a tűz színe kék, a füst pedig fekete. Ez arra utal, hogy az oxidáció során nemcsak szén-dioxid és vízgőz szabadul fel. Úgy gondolják, hogy az égéstermékek összetétele foszgéngázt tartalmaz, amely a légzőszervek hibás működését okozza. Valóban, fennáll a veszély. Ugyanakkor a habosított polisztirol ilyen károsodása kissé eltúlzottnak tekinthető, mivel most egy nem éghető módosítást (önoltó) állítanak elő. A modern hab nem támogatja az égést.
Az is ismertfokozatosan rákkeltő sztirol szabadul fel az anyagból. Úgy tűnik, hogy a kár nyilvánvaló, de minden nem olyan egyszerű. A nyitott hab viszonylag gyorsan megsemmisül, így mindig a burkolóanyagok alatt rejtőzik. Kivételt képeznek a beltéri födémek, de a modern építkezés szinte elhagyta az ilyen felületet. Ezenkívül van extrudált polisztirolhab, amelynek szerkezete megváltozik, és az esetleges károk kisebbek.
Így a polisztirol, mint bármely más modern anyag, használatakor bizonyos biztonsági intézkedéseket be kell tartani, és akkor az emberre gyakorolt káros hatás minimális lesz.
