Ma a hagyma olyan szilárdan beépült minden szokásos ételünkbe, hogy nem is gondolunk tulajdonságaira, hasznos tulajdonságaira. És még inkább kevesen tudják, hol van a hagyma igazi hazája. Ma ezt a zöldségtermést egy kicsit másképp kell megtudnunk és másként tekintenünk.
Az íj első említése: Egyiptom és Róma
Senki sem tudja biztosan, hol jelent meg először a hagyma. De a hagyma megjelenésének története Dél-Ázsiában gyökerezik. Perzsiába, Egyiptomba, majd a Görög és Római Birodalomba vándorolt, később Közép-Európában is megjelent.
Azt, hogy a hagyma ősi zöldség, az ókori sumérok feljegyzései bizonyítják, akik ie több mint háromezer éve éltek a Földön Iránban, Irakban és Afganisztánban. Hasonló feljegyzések találhatók az egyiptomi krónikákban is. Az íj minden része mindig is az egyiptomi fáraók ünnepi asztalának dísze volt, és az áldozati oltárt is díszítették, és mumifikálásra is használták.
Sok művészeti és irodalmi forrásban megtalálhatóutalások ennek az ősi zöldségnek a használatára. Például az egyiptomi rabszolgáknak hagymát kellett enniük, hogy ne betegedjenek meg a piramisok végtelen építése közben.
Mindez arra utal, hogy a hagyma őshazája a Föld ezen részéhez tartozik.
Az ókori római parancsnok, Xenophon is megparancsolta légiósainak, hogy egyenek rendszeresen hagymát. Úgy gondolta, hogy erőt adott a harcosoknak, helyreállítja az energiájukat, és rettenthetetlenné teszi őket az ellenséggel szemben.
Történelmi tények: Kína és Japán
Az ókori Kínában és Japánban "illatos" hagymát termesztettek. A gyógynövényekről szóló történeti könyvben is említést tesznek róla. 2600-ig nyúlik vissza. A híres orvos, Li Shizhen több mint 1500 gyógynövény előnyeit és felhasználását írta le, amelyeket kezelésként használtak, beleértve a hagymafürtöket is.
A jól ismert közép-ázsiai orvos, filozófus és költő, Avicenna (980-1037) műveiben a hagymát sebek és betegségek gyógyírjaként írta le. Javaslatokat adott néhány betegségtől való megszabaduláshoz.
Így, hogy hol van a hagyma hazája, arra nehéz egyértelműen válaszolni, de az biztos, hogy ez Dél-Ázsia ókori világa.
Az ókori India sem volt kivétel, itt is elterjedt a hagymatermesztés. A hadseregnek köszönhetően került Indiába, amikor Hindusztánban telepedett le. Az indiánok nagyon kedvesek voltak ehhez a zöldségnövényhez, hiszen tudták, milyen jót tesz az egészségnek. Ennek bizonyítéka a „Charvaka-Samshita” orvosi értekezés említése. Demásokkal ellentétben az indiánok nem használtak hagymát a főzéshez, mivel megijedtek a szagtól. De gyógyszerként értékes volt.
Mikor jelent meg hazánkban a hagyma?
A XII-XIII. században a Kijevi Rusz aktív kereskedelmet kezdett Bizánc és Európa országaival, megerősödtek az országok közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok. Ekkor kezdték el először behozni hazánkba a különféle vöröshagymafajtákat. És mivel ez szinte egy időben történt a világ különböző pontjairól, nehéz volt ekkor felmérni, melyik ország a hagyma szülőhelye.
A szakértők véleménye szerint a Duna partjáról jelent meg. A 18. század óta pedig megőrizték Samuil érsek levelezését Nagy Rosztovról, hogy a város lakói megszabaduljanak minden bajától a hagymával és a fokhagymával, és soha ne legyen szükségük gyógyszerre.
A hagyma megjelenése az európai országokban
A XVIII. századig az európai országok lakói nem tudtak ennek a kerti növénynek a létezéséről. A hagyma megjelenésének története Európában csak a középkorban kezdődik.
A középkorban úgy tartották, hogy a hagyma vagy a fokhagyma feje megvéd a betegségektől, a gonosz szellemektől, ha talizmánként viselik. A legendás Oroszlánszívű Richárd királynak volt egy ilyen amulettje. Azt hitte, hogy ez szerencsét hozott neki a csatákban. A gyógyítók és varázslók nem csak a kezelés során használták a hagymát, hanem mágikus rituálékban is.
Minden államban termesztése megnövelte a termelési volument. Az íj Spanyolországban érte el csúcspontjátfejlődés. A spanyolok különleges fajtafajtákat hoztak létre, amelyek máig híresek termésükről és ízükről.
A 18. és a 20. század közötti időszak volt a hagymakultúra virágkora. Ez lett az agráripari termelés és az új fajták nemesítésének története. A szakértők elkezdték részletesebben tanulmányozni a hagyma biológiai és kémiai tulajdonságait. Ennek ellenére a világ különböző részein az új hagymafajták felfedezése még mindig folyamatban van.
A hagyma hazája és tulajdonságai
Ha egy zöldség szülőföldje többé-kevésbé világos, akkor nézzük meg, mi a tápértéke és mi a kémiai összetétele.
A hagyma legfontosabb tápértéke a magas szénhidrát- (4-16%) és nitrogén-oxid-vegyület-tartalma (1-4%). Aminosavakat, C-, B-, PP-vitamint és ásványi anyagokat (1% káliumot, kalciumot, foszfort, nátriumot és egyéb elemeket tartalmazó hamut) tartalmaz. A hagyma ezzel büszkélkedhet.
A zöld levelek fontos savakat tartalmaznak szervezetünk anyagcsere-folyamataihoz. A számunkra ismerős íz és illat pedig az észterek tartalmának köszönhető, amelyek száma a termesztési körülményektől, érettségi foktól és egyéb tényezőktől függően 5-65 mg között van.
Batun hagyma – egy másik hagyma?
A batunhagyma, vagy más néven "tatár" a hagymafélék családjába tartozik. A fajta szülőföldje szintén Ázsiában található. Szerény, fagyálló, ezért világszerte széles körben használják.
Hatékony (táplálkozási) fizikai-kémiai tulajdonságainak köszönhetőentulajdonságai és mindenki számára hozzáférhetősége lehetővé teszi, hogy mindenhol felhasználják a különféle betegségektől. A népi gyógyászatban számos recept létezik az egészség érdekében történő felhasználására.
Köztudott, hogy a batun csökkenti a vérnyomást és javítja az erek állapotát. Többek között a batun tökéletesen tonizál és fertőtlenítő.
Amikor a szervezetben hiányzik a vitamin, ez a zöldségtermés képes kompenzálni a napi átlagos C-vitamin bevitelt, elegendő csak napi 150 gramm hagymát megenni. Ezenkívül a batun képes javítani az anyagcserét köszvényben, különböző máj- és vesebetegségekben. A vöröshagyma gyakori használata az étrendben jótékony hatással van a bőr és a nyálkahártyák állapotára.
A hagyma-batun leírásában könnyen észrevehető a hagymával való egyértelmű hasonlóság. A hagymafejből zöld levélcsomók nyúlnak ki. A hagymának lekerekített feje van, míg a batunnak kicsi és majdnem lapos a feje.
