Minden élőlény normális működéséhez oxigénre, szénre, hidrogénre és nitrogénre van szükség. Az utolsó kémiai elem az emberi élethez és a növényekhez egyaránt szükséges. Tartalmának pótlására speciális nitrogénműtrágyákat használnak, amelyekről később lesz szó.
Nitrátot tartalmazó csali
Mit kell róluk tudni? A növények fő nitrogénforrása a talaj. A műtrágya mennyiségét a kopás típusától és mértékétől függően határozzák meg. Általában a növények nitrogénhiányt éreznek homokos és homokos talajban. Ezek a talajok mindig további dúsítást igényelnek különféle műtrágyákkal. Ebben az esetben a növények normálisan érzik magukat.
Hogyan kell megfelelően kijuttatni a nitrogénműtrágyát? Tanulmányok kimutatták, hogy legtöbbjük a humuszban található. Minél vastagabb a rétege, annál nagyobb a nitrogén mennyisége. Így az ilyen talajban lévő növények sokkal jobban érzik magukat.
A humusz egy perzisztens, lassan lebomló anyag. Ez azt jelenti, hogy a kiválasztásaz ásványi anyagokat is fokozatosan végzik. Így vastag humuszréteg jelenlétében a növények kevesebb kiegészítő táplálást igényelnek.
Miért van szükségük tápanyagra a növényeknek?
A tapaszt alt virágtermesztők nitrogénes ásványi műtrágyák használatát javasolják különféle növények termesztéséhez. De mire valók? Mint tudják, a nitrogén nem minden szerves vegyületben található. Nem található rostokban, keményítőben, cukrokban vagy olajokban.
A nitrogén fehérjében és aminosavakban van jelen. Ezenkívül fontos összetevője a nukleinsavnak, amely minden olyan sejtben megtalálható, amely felelős az örökletes információ megkettőződéséért és a fehérjeszintézisért.
A nitrogén a klorofillban is jelen van. Mint tudják, ez az anyag hozzájárul a napenergia növények általi elnyeléséhez. A műtrágya a szerves közegek különböző összetevőiben is megtalálható, például lipoidokban, alkaloidokban és hasonló anyagokban.
A növények légi részei nitrogént tartalmaznak. Ennek az elemnek a nagy része fiatal levéllemezekben. Amikor a virágzási folyamat befejeződik, a nitrogén átjut a növény reproduktív szerveibe, és ott felhalmozódik. A magképződés időszakában a vegetatív szervekből a nitrogén maximális mennyiségben vonódik ki. Ennek eredményeként erősen lesoványodnak. Ha azonban a talaj túl sok salétromot tartalmaz, az eloszlik a növény minden szervében. Ennek eredményeként a föld feletti tömeg gyors növekedése, a gyümölcsérés késése és a terméscsökkenés következik be.
CélA jó termés garantálásához ésszerű mennyiségben nitrogénműtrágyákat kell alkalmazni. Ha a növények elegendő mennyiségben fogyasztják el a kérdéses elemet, képesek lesznek teljesen kifejlődni és leveleket képezni. Nitrogénhiány esetén alacsony terméshozam és gyors hervadás figyelhető meg.
fajták
A nitrogénműtrágya olyan anyag, amely nitrátvegyületeket tartalmaz.
Az alábbiakban felsoroljuk az ilyen típusú műtrágyák főbb csoportjait:
- nitrát (nátrium- és kalcium-nitrát);
- ammónium (ammónium-szulfát, ammónium-klorid);
- ammónium-nitrát műtrágyák (ammónium-nitrát);
- folyékony nitrogéntartalmú anyagok (vízmentes ammónia, ammóniás víz);
- amid műtrágyák (karbamid).
A nitrogénműtrágyák gyártását általában nagyvállalatoknál végzik. Vizsgáljuk meg részletesebben a felsorolt típusok mindegyikét.
Nitrát műtrágyák
Az ilyen típusú tápanyagok közé tartozik a kalcium-nitrát. Úgy néz ki, mint egy fehér granulátum, amely 18% nitrogént tartalmaz. Ez a műtrágya magas savasságú talajra alkalmas. A talaj minőségének javítása érdekében minden évben szisztematikusan be kell vezetni a kalcium-nitrátot. Vízben jól oldódik. Tárolja a műtrágyát lezárt zsákokban vagy zsákokban.
Ne keverje össze a kalcium-nitrátot foszfátműtrágyákkal.
A nátriumkeveréket 17%-os nitrogéntartalom jellemzi. A műtrágya jól oldódik vízben és tökéletesen felszívódik.növényi gyökerek. Különféle kultúrákhoz alkalmas. A nátrium-nitrát használata ősszel nem javasolt.
Ammónium műtrágyák
Ebbe a csoportba tartozik az ammónium-szulfát. Megjelenésében 20%-os nitrogéntartalmú fehér porra hasonlít. Használható fő- és kiegészítő etetésként is. A szakértők azt javasolják, hogy ezt a műtrágyát ősszel alkalmazzák, mivel a benne lévő nitrogént nem mossa le a talajvíz, és rögzíti a talajban. Ha minden évben ammónium-szulfátot viszünk be a talajba, akkor annak savasodása fokozatosan megtörténik. Ezért a műtrágyát krétával vagy mésszel 1:2 arányban kell keverni.
Nincs különösebb probléma az ammónium-szulfát tárolásával, mivel nem higroszkópos. Elég csak megjegyezni, hogy lúgos anyagok nem használhatók hozzá. A nitrogénműtrágyát használó üzemek ma olyan kész keverékeket állítanak elő, amelyeket elég könnyű a talajba juttatni.
Az ammónium-klorid megjelenése sárga-fehér por, 26%-os nitráttartalommal. Ha ezt a port a talajra visszük, nem figyelhető meg kimosódás. Elég könnyű tárolni. A por hosszú ideig nem csomósodik, és nem igényel őrlést.
Ennek a műtrágyának a fő hátránya a klór. Ha 10 kg nitrogént juttatunk a talajba, kétszer annyi kerül a talajba. Ez az elem a legtöbb növény számára mérgező. Az ammónium-kloridot csak ősszel szabad alkalmazni. Ezzel deaktiválja a benne lévő klórt.
Ammónia-nitrát műtrágyák
SzóvalMit kell tudni ezekről az elemekről? Amikor a növényeknek szánt nitrogénműtrágyákról van szó, azonnal az ammónium-nitrát jut az eszünkbe. Kinézetre ez a műtrágya fehéres szemcsés pornak tűnik. A nitrogén tartalma 36%. Az ammónium-nitrát fő műtrágyaként és kiegészítő fejtrágyaként is használható.
Az összetétel nem ballaszt anyagokra vonatkozik. Főleg folyadékhiányos régiókban használják. Túlzott nedvességtartalmú talajokon az ilyen típusú nitrogén műtrágyák használata értelmetlen, mivel a fő hatóanyag a talajvízbe kerül.
Mivel az ammónium-nitrát erősen higroszkópos, nem tárolható nedves helyen. Ott gyorsan csomósodik és megkeményedik. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kompozíció használhatatlanná válik. Közvetlenül a talajra való felhordás előtt össze kell törni, ami néha meglehetősen problémás lehet.
Ha saját nitrogén-foszfor műtrágyát szeretne készíteni szuperfoszfát hozzáadásával az ammónium-nitráthoz, akkor bármilyen semlegesítő komponenst kell hozzáadnia. Erre a célra használhat krétát, dolomitlisztet vagy meszet.
Amidelemek
Ebbe a csoportba tartozó egyik leghatékonyabb műtrágya a karbamid vagy karbamid. Úgy néznek ki, mint a fehér szemcsék. Ennek a műtrágyának a jellemzője a talaj savanyításának képessége. A karbamid csak semlegesítő szerekkel együtt használható. Fő műtrágyaként ritkán használják. Főleg a karbamid játszik szerepetlevéltáplálás. Nem égeti meg a leveleket, és a növények tökéletesen felszívják.
Folyékony nitrogénműtrágyák
Az ammóniás víz vagy az ammónium-hidroxid valójában vízben oldott ammónia. Ennek a műtrágyának a kijuttatására speciális technikát alkalmaznak, amely lehetővé teszi, hogy 14-16 cm mélységben a talajba kerüljön. A folyékony nitrogénműtrágyák fő előnye az alacsony költség és a könnyű emészthetőség. Tárolásuk és szállításuk azonban meglehetősen nehézkes. Ha műtrágya kerül a levél felületére, nagy a valószínűsége az égési sérüléseknek.
Szerves nitrogénkomponensek
Mitől különlegesek? A szerves vegyületekben köztudottan nitrogén van, de nem sok van belőle. A legtöbb nitrát a levélalomból, tavi iszapból, alföldi tőzegből és gyomokból álló komposztban található. Azonban nem ajánlott ilyen műtrágyát főként használni. Ez tele lehet a növények nitrogénéhezésével. Ráadásul az ilyen műtrágyák erősen savanyítják a talajt.
Mely növények számára fontos a kérdéses elem?
Nitrogén műtrágya szükséges minden gyümölcsös növényhez. A különböző kultúrák kijuttatási aránya azonban eltérő lehet.
Az összes növényt feltételesen fel lehet osztani a nitrogénigény szerint több kategóriába:
- Növények, amelyeknek nitrát-kiegészítésre van szükségük a növekedés és fejlődés aktiválásához a talajba ültetés előtt. Ide tartozik a káposzta, a burgonya, a padlizsán,cukkini, rebarbara, sütőtök, szilva, cseresznye és bogyók. A talaj négyzetméterére körülbelül 26-28 g nitrogént kell elosztani.
- Olyan növények, amelyeknek kisebb mennyiségben van szükségük a tápanyagra. Ezek az uborka, sárgarépa, petrezselyem, fokhagyma, cékla. Négyzetméternyi területre számítva mindössze 18-19 gramm nitrogén elegendő ezeknek a zöldségeknek a normál növekedéshez.
- Növények, amelyeknek mértékkel nitrátra van szükségük. Négyzetméterenként csak 10-12 gramm nitrogén lesz elegendő számukra. A virágnövények ebbe a kategóriába tartoznak: kankalin, százszorszép, rózsa.
Hogyan kell helyesen használni a műtrágyákat?
Lakozzunk ennél a kérdésnél részletesebben. A szükséges nitrogénmennyiség helyes kiszámításához olyan tényezőket érdemes figyelembe venni, mint a talajtípus, az évszak, az éghajlati viszonyok és a növényfajok. Ha magas savasságú talajt kíván művelni, akkor nitrogén-kálium műtrágyákat használhat. Kezdenek jobban felszívódni, és a talaj savassága optimális lesz.
Ha száraz talajjal jellemezhető sztyeppei területeken él, fontos, hogy rendszeresen műtrágyázzon. Ne tarts hirtelen szüneteket. Ha időben nitrogén-foszfor-kálium műtrágyát juttatunk a talajba, akkor kiváló termés érhető el.
A legjobb alkalom a felhordásukra 11-12 nappal a hó elolvadása után. Az első etetéshez a karbamid alkalmas. Amikor a növények a vegetáció aktív szakaszába lépnek, ammónium-nitrát használható.
Kár és haszon
Bizonyos esetekben a nitrogén használataa műtrágya károsítja a növényeket. Ennek oka általában a túlzott nitrát. A növények zöld tömege túlságosan aktívan nő. Ennek eredményeként a hajtások és a levéllemezek vastagabbak és nagyobbak lesznek. Ebben az esetben a virágzás túl rövid és gyenge, vagy egyáltalán nem fordul elő. Ez azt jelenti, hogy a petefészkek és a gyümölcsök nem képződnek.
Égési sérülések keletkezhetnek, ha a növények légi részeit nitrogénműtrágyával kezelik. Súlyos esetekben a lombozat teljesen elpusztul. Éppen ezért szigorúan be kell tartani a használati utasításban feltüntetett adagokat.
Következtetés
Ebben az áttekintésben részletesen megvizsgáltuk, mik is azok a nitrogénműtrágyák. Hogyan határozzuk meg helyesen az adagolásukat és alkalmazzuk a talajra. A bemutatott ajánlások alapján könnyedén jó betakarítást érhet el webhelyén.
