Külvárosi és sokemeletes épületek alatt különféle típusú alapozások építhetők. Például bizonyos esetekben szilárd födémalapokat öntenek a házak alá. Az ilyen alapok pedig szintén több típusba sorolhatók. Mielőtt elkezdené a szilárd alapozás öntését, természetesen a huzata hibátlanul elkészül.
Jelentkezni kell
A födémalap az egyik legmegbízhatóbb házalap. Szalagos és oszlopos ebből a szempontból, mindenesetre felsőbbrendűek. Az ilyen típusú szerkezetek területe azonban nagyon nagy. Szilárd alapok, tömör vastag födém az egész ház alatt.
Az ilyen szerkezetek építése természetesen nagyon drága. Ezenkívül például egy alacsony vidéki ház építése során az ilyen típusú alapokat, másokkal ellentétben, nem lehet betonnal önteni kézműves eszközökkel. Ebben az esetben a cementhabarcsot készen kell megrendelni. Folyékony beton öntése a zsaluzatbailyen alap felállítása tartályból tömlő segítségével. Ez pedig természetesen még drágábbá teszi az alapozást.
A magas költségek miatt a házak alá nagyon ritkán építenek szilárd födémes alapozást. Megépítésüket általában csak akkor tartják célszerűnek, ha az épületet nem statikus talajra építik. Ebben az esetben egy tömör födém megőrizheti más épületszerkezetek épségét a mozgás során.
Az ilyen típusú alapok kis területű különféle épületek alá is építhetők. Például néha kerti pavilonokat építenek ilyen alapra. Leggyakrabban az ilyen szerkezetek alatt természetesen oszlopos alapokat építenek. A szilárd alap azonban ebben az esetben is jó megoldás lehet.
A pavilon vagy a kis melléképület alatti kályha természetesen nagyon kicsi lesz. Kis betonmélységgel nem kell sok. Ezenkívül lehetőség lesz a pavilon alatti födém öntésére speciális segédeszközök használata nélkül – egyszerre manuálisan.
Fő típusok kitöltési mód szerint
Házak építése során szilárd alapok építhetők:
- temetetlen;
- sekély;
- nagyon mély.
Az első típusú alap csak olyan területeken használható, ahol nincs fagy. Kis területű, kivételesen könnyű házakat építenek nem temetett alapokra. Az ilyen szerkezetek vastagsága a talaj típusától függően lehet30-50 cm-en belül ingadozik.. Néha nehéz téglaházakat is emelnek ilyen alapokra. De az ilyen szerkezetek alá nem temetett alaplemezek használata csak sziklás talajon megengedett.
A sekély alapozást általában kisméretű magánházak építése során építik. Az alattuk lévő gödör nagyon sekélyre van ásva. A legtöbb esetben, amikor ilyen alapot öntenek a helyszínre, a felső termékeny talajréteget egyszerűen eltávolítják a jelölésnek megfelelően. Mélyalapozást csak nehéz épületek alatti hullámzó talajra építenek.
Típusok tervezés szerint
Ebben a tekintetben szilárd alapot különböztetünk meg:
- monolit;
- rács.
Az első típusú alap egy hagyományos betonlap. A tömör monolit alapok az ilyen szerkezetek legegyszerűbb és legnépszerűbb típusai. De nagyon megbízhatatlan talajokon merevítőkkel ellátott alapokat is fel lehet szerelni. Az utóbbiakat közvetlenül a tűzhely alá öntik.
Néha a rács alapjainak élei felfelé irányíthatók. Ebben az esetben az épület falait hozzávetőleg ugyanolyan technológiával állítják fel rájuk, mint a szalagalapoknál. Ha az épületben ilyen típusú szilárd alapot használnak, lehetőség van többek között pince kialakítására is. Ilyen módon öntik például az erősen beásott födémalapokat.
Dizájn
A szilárd alaprajzok kidolgozásakor természetesen elsősorbanmeg kell határoznia a vastagságát. Sokemeletes városi épületek építésekor az ilyen számításokat kizárólag szakemberek végzik különféle képletekkel.
Egyedi kivitelezésben egy kis ház vasbeton szilárd alapozási projektje önállóan is kidolgozható. Ebben az esetben nagy valószínűséggel nem is kell semmit számolnia. Vannak szabványos mutatók az ilyen alapok vastagságára bizonyos épülettípusok esetében, amelyek a projekt készítése során irányadóak.
Tehát például:
- a lugasok és könnyű melléképületek 100-150 mm vastag szilárd alapokra épülnek;
- könnyű vázas magánházak, valamint egyszintes rönk- és blokkházak alatt az ilyen típusú alapokat leggyakrabban 200-300 mm-rel öntik;
- 250-350 mm vastag szilárd alapot építenek betonszerkezetek vagy téglából vagy kétszintes vágott épületek alá;
-
két- vagy háromemeletes téglából vagy betonból készült házak alatt 300-400 mm-rel kell kitölteni a födémalapot.
Gyűjtemény betöltése
Ha kívánja, természetesen önállóan is pontosabban kiszámíthatja a szilárd alapokat egy vidéki ház építésekor. Az ilyen szerkezetek öntése során a terhelések összegyűjtését a következők figyelembevételével határozzák meg:
- állandó nyomás a tetőkről, mennyezetekről, falakról stb.;
- ideiglenes rakományok - hó, bútorok, emberek.
Az állandó terhelés kiszámítása az épületszerkezetek összeszereléséhez használt anyagoktól és azok paramétereitől függően történik. A szabványok szerint a falak tömegét a nyílások levonásával kell venni.
Maga a födém tömege a szilárd alapok kiszámításakor:
- homokos talajon nem veszik figyelembe;
- az agyagon ketté van osztva;
- futóhomon teljes mértékben figyelembe vesszük.
Az alapítvány hóterhelését a közös vállalkozás 10.1. táblázata szerint határozzák meg. Ebben az esetben a paraméter erre a területre vonatkozik. A lakóépületek egyenletes eloszlású terhelése 150 kg/m2. A házban elhelyezett nagyon nehéz tárgyak súlyát külön figyelembe kell venni.
Anyagok kiválasztása
Az ilyen alapokra eső terhelések számítása ugyanúgy történik, mint az oszlopos és szalagalapoknál. A szilárd alapot, mint bármely mást, a legtöbb esetben természetesen betonkeverékből öntik. Egy ilyen alap vastagságának meghatározásával könnyen kiszámíthatja az építéséhez szükséges anyagmennyiséget.
A szilárd alapok építésére szolgáló betont általában B15-B25 fokozatban használják. Födémalapozást természetesen jobb és tartósabb megoldással is végezhet. Ezt azonban a munkaköltség emelkedése miatt általában kivitelezhetetlennek tartják. A födémalapzatok egyik abszolút előnye mindenképpen a fokozott szilárdság.
A betonon kívül ilyenek építéséreaz alapítványhoz olyan anyagokra is szükség lesz, mint a homok, a betonacél és a vízszigetelő anyag. A zsaluzat összeszereléséhez elő kell készítenie a táblákat. A szabványok szerint legalább 30 mm vastagságú fűrészárut kell használni a ház födémalapjának öntőformájának elkészítéséhez. Az oldat kiöntése előtt a zsalulapokat ajánlott műanyag fóliával lerakni.
Beton és betonacél
Számítsa ki az ilyen alap öntéséhez szükséges anyagmennyiséget a födém vastagságán kívül, figyelembe véve, hogy:
- a széleken az alapozás legalább 10 cm-rel túlnyúljon az épületen;
- a födém betonacéljának 6 cm-rel rövidebbnek kell lennie nála;
- rudak kerülnek felszerelésre 40 cm-es lépésekben történő öntéshez;
- a homokpárna is nyúljon túl az épületen 10 cm-rel;
- vízálló öntéskor, kis margóval illeszkedik.
Az ilyen alapozás öntéséhez ajánlatos tetőfedő anyagot használni vízszigetelő anyagként.
Munkavégzési eljárás
A födémalapozás néhány lépésben történik. Korábban egy tervezési mélységű gödröt ástak ki a helyszínen.
Továbbá zúzott követ öntenek a gödör aljába, hogy a vízelvezető réteget felszereljék. Homokot fektetnek a tetejére, hogy megerősítő párnát hozzanak létre. Ennek a rétegnek legalább 15 cm vastagnak kell lennie.
A homokpárnára a következő szakaszban, szilárd födémalap elrendezésekor többszintű megerősítő ketrec kerül felszerelésre,drót használatával kapcsolatos. Annak érdekében, hogy a térfogati háló később a beton vastagságában legyen, előzetesen 5 cm vastag speciális műanyag állványokat vagy rudakat kell elhelyezni a gödör alján.
Tovább a gödör szélei mentén deszkákból készült zsaluzat kerül felszerelésre. Összeszereléséhez önmetsző csavarokat és rúdtámaszokat használnak.
A végső szakaszban a betont öntik a gödörbe a tartályból. A keverék lerakásának folyamata során a megjelenő hibákat manuálisan szüntetik meg. Időről időre a gödörben lévő betonréteget lapátokkal átszúrják a légbuborékok eltávolítására. Az utolsó szakaszban a lemez felületét gondosan kiegyenlítjük.
A gödörben a rácsos szilárd alap kitöltéséhez a zúzott kő feltöltése előtt hosszanti árkokat ásnak. A beléjük öntött beton ezt követően bordákat képez.
Utolsó szakasz
Az alapozás leöntése után a lapot tanácsos műanyag fóliával lefedni. A jövőben, 2 héten belül, a lemezt rendszeresen meg kell nedvesíteni vízzel. Ezzel elkerülhető a felületi repedések megjelenése. Ilyen alapon falak felállítása, mint bármely más, csak a beton teljes érése után megengedett. Azaz körülbelül 28 nappal a kiöntés után.
