A közelmúltig a beton csak egy színben volt elérhető – fénytelen és szürke. Ma a fejlett technológiai fejlesztéseknek köszönhetően az építészek és a tervezők tetszőleges színre festett betonkompozíciót használhatnak szerkezetek építésénél. A modern betonfestékeket és pigmenteket sokféle felület festésére használják. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a betonfelületek festésére szolgáló modern pigmentek típusait, valamint használatuk jellemzőit.
Mi ez?
A pigmentek betonhoz speciális poradalékok, amelyeknek köszönhetően a kívánt színt adhatja a habarcsnak vagy a kész betonterméknek. Az ilyen színezőanyagok a festett felület száradása után nem oldódnak vízben, olajban és egyéb folyadékokban. Ezenkívül, feltéve, hogy jó minőségűek, meglehetősen ellenállóakultraibolya (napfény) és eső általi kimosódás. Az egyes színek pigmentje képes szelektíven tükrözni a nappali fény áramlását. Egy adott színű festék csak a látható spektrum szigorúan meghatározott hullámhosszait nyeli el és tükrözi vissza.
Csak két kivétel van: például a betonhoz használt fehér pigment a ráeső szín szinte teljes spektrumát visszaveri, a fekete festék pedig éppen ellenkezőleg, elnyeli a spektrumhullámok nagy részét.
Osztályozás
A beton színezésére használt pigmenteket származásuk szerint a következőképpen osztályozzuk:
1. Szerves pigmentek:
- sárga;
- skarlátvörös;
- piros;
- kék;
- zöld;
- lila;
- rózsaszín;
- bordó;
- mesterséges cinóber.
2. Ásványi – szervetlen porpigmentek betonhoz.
Természetes:
- kaolin;
- vasmínium;
-
mangán-peroxid;
- kréta;
- grafit;
- mész;
- szám;
- okker.
Mesterséges:
- króm-oxid;
- festékkorom;
- cink koronák és zöldek;
- égetett szám;
- száraz litopon;
- fesd kékre;
- cink, titán és ólom fehér.
3. Fém:
- arany bronz;
- alumíniumpor;
- cinkpor.
Céla beton természetes száraz pigmenteinek előállításához különféle természetes anyagokat mechanikusan megőrölnek, mesterséges színezékek előállításához pedig ásványi nyersanyagokat, például okkert, hőkezelésnek vetnek alá.
A modern festékeket nemcsak száraz porok, hanem emulziók, koncentrált paszták és mikrokapszulák formájában is gyártják.
Főbb jellemzők
A kémiai összetételtől függően a beton színező pigmentje olyan jellemzőkkel rendelkezik, mint a korrózió- és hőmérsékletállóság, valamint a szín. A pigment összetétel a következő tulajdonságokkal rendelkezik:
- Fényállóság - a festék ultraibolya sugárzás hatására megőrzi eredeti vagy ahhoz közeli színét. Az ilyen expozíciónak leginkább a természetes pigmentek ellenállnak.
- Fedőképesség – a pigmentkompozíció azon képessége, hogy a felületre alkalmazva elfedje a színét.
- Diszperzitás – attól függően, hogy milyen finomra őrölték a beton színező pigmentjét. Minél finomabb az őrlés és minél finomabbak a részecskék, annál nagyobb a színező- és fedőképessége a kompozíciónak.
- Lúgokkal szembeni vegyszerállóság – a pigment színének ellenálló képessége a cementiszap lúgos környezetével szemben.
- Olajabszorpció, amely a pigmentrészecskék azon képességére utal, hogy a felületen megtartják a szükséges mennyiségű kötőanyag-összetételt (olajat). Ez a pigmentek eredetétől és diszperziójától függ. Minél alacsonyabb ez a mutató, annál tartósabb és gazdaságosabb lesz egy ilyen bevonat.
Színezési módszerek
Ma kettő vana betonszerkezetek színezésének fő módja. Az egyik a betonoldat színezése a keverés során, a másik pedig a kész szerkezetek festése ebből az anyagból. Nézzük meg közelebbről mindegyiket.
Festési módszer az oldat keverésének szakaszában
A legtöbb szakértő szerint a betonszerkezet legegyenletesebb színe akkor érhető el, ha a habarcs keverése során festéket, a beton pigmentjét adják a készítménybe. Ennek köszönhetően a betonfelület vastagságában egyenletesen elszíneződik, és nem veszíti el tetszetős megjelenését a felső réteg kopásával sem. A színtelítettség közvetlenül függ az oldatba bevitt pigment mennyiségétől, melynek ára meglehetősen magas, ami meghatározza a színes beton magasabb költségét a hagyományosakhoz képest.
Ezt a festési módszert különféle kültéri területek monolit öntésére, dekor- és támfalak készítésére, szegélyek, járdalapok és térkövek készítésére használják.
A szép és "tiszta" szín eléréséhez a legjobb fehér cementet és homokot használni a habarcs elkészítéséhez. A maximális hatás elérése érdekében a pigmentet a keverékbe való bejuttatása előtt vízzel hígítjuk „tejföl” állagúra, alaposan összekeverjük és néhány órán át hagyjuk főzni. Ezután folyamatos keverés közben a kapott készítményt az oldatba öntjük és alaposan összekeverjük.
Mint már említettük, ma már nemcsak száraz keverékek formájában vásárolhat pigmenteket, hanem koncentrált pasztákat is,mikrokapszulák és emulziók, amelyek lehetővé teszik, hogy saját kezűleg adjon hozzá pigmentet a betonhoz, és készítsen oldatot a kívánt színben és a kívánt mennyiségben.
Készbetontermékek színezése
Betonból készült monolit szerkezetek és kész betontermékek esetén ez a festési technika lesz a legmegfelelőbb. A már megszilárdult szerkezetek felületére színező készítmény réteget visznek fel, amely több milliméterrel behatol a festendő anyag szerkezetébe. Az, hogy a festék milyen mélyen hatol be, közvetlenül a hordozótól függ, amelyben a pigment feloldódott.
Különféle lakkok, homlokzatfestékek színtelen alapjai és egyéb vízlepergető szerek használhatók pigmenthordozóként. Minél mélyebben tud a hordozó mélyen behatolni a betonszerkezetbe, annál tovább megőrzi színét és vonzerejét az ultraibolya fény és a kedvezőtlen környezeti feltételek hatására.
Készíthetek saját színező pigmenteket?
Az iparilag előállított festékek számos előnnyel rendelkeznek a saját készítésűekkel szemben, azonban ha van vágya és kitartása, teljesen lehetséges, hogy saját kezűleg készítsen pigmentet betonhoz. Egy ilyen festék létrehozásához szüksége van:
- vízben oldódó pigment festékekhez;
- vízbázisú alapozó ásványi felületekre;
- víz.
Abban az esetben, ha az alapozó nem tömény, akkor 20-30% vizet adunk a keverékhez. A természeteshez legközelebb álló színek elérése, a természetes,a legjobb, ha több, megfelelő színű pigmentet keverünk össze. Fontos megjegyezni, hogy az így festett keverékeket száradás után lakkkal kell kezelni, mivel nem rendelkeznek védő tulajdonságokkal. A nedvességgel és a napsugárzással szembeni ellenállás biztosítása érdekében az ilyen feldolgozást 4-5 évente kell elvégezni.
