Az optimális szigetelés kiválasztásához tudnia kell, hogyan kell kiszámítani a vastagságát minden konkrét esetben, figyelembe véve a felhasznált anyagokat.
A technológiának való megfelelés lehetővé teszi, hogy a jövőben jelentősen megtakarítsa a fűtést, és megkíméljen a magas energiaköltségektől. Ezenkívül nem kell pénzt költenie az épület esetleges javítására a gomba, penész, szerkezeti meghibásodás vagy a nem megfelelő szigetelés egyéb negatív következményei miatt.
Hővezetési táblázat
Anyag |
Sűrűség kg/m3 |
Hővezetési tényező, W/(ms) |
Ásványgyapot | 100 | 0, 056 |
Ásványgyapot | 50 | 0, 048 |
Ásványgyapot | 200 | 0, 07 |
Márvány | 2800 | 2, 91 |
Fafűrészpor | 230 | 0,070-0,093 (növekszik a sűrűség és a nedvesség hatására) |
Szárazvonó | 150 | 0, 05 |
Pórusbeton | 1000 | 0, 29 |
Pórusbeton | 300 | 0, 08 |
hungarocell | 30 | 0, 047 |
PVC hab | 125 | 0, 052 |
hungarocell | 100 | 0, 041 |
hungarocell | 150 | 0, 05 |
hungarocell | 40 | 0, 038 |
Habosított polisztirolhab EPS | 33 | 0, 031 |
Poliuretán hab | 32 | 0, 023 |
Poliuretán hab | 40 | 0, 029 |
Poliuretán hab | 60 |
0, 035 |
Poliuretán hab | 80 | 0, 041 |
habüveg | 400 | 0, 11 |
habüveg | 200 | 0, 07 |
A táblázat azt mutatja, hogy a legalacsonyabb sűrűségű poliuretán hab foglalja el a vezető helyet. Még ha figyelembe vesszük a többi fűtőtesthez képest magas árat is, ez az anyag egyre népszerűbb. Ez különösen észrevehető a magánépítéseknél. A hőmegtartó képessége mellett az anyag nem éghető, és egyáltalán nem fél a nedvességtől.
Különböző típusok összehasonlítása
- A megfelelő opció kiválasztásakor azt is tudnia kell, hogy minél nagyobb a sűrűsége, annál alacsonyabbak a hőszigetelő tulajdonságai. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a szigetelésben lévő levegőt maga az anyag kiszorítja. Egy példában ez így néz ki: 30 kg/m habbal a padlókhoz3, akkor tartósabbak lesznek, de nem olyan melegek, mintha kisebb sűrűségű habot használnánk.
- Az ásványgyapot és a hungarocell hővezető képessége közel azonos. Válasszon egy adott anyagot, kezdve a telepítési jellemzőkkel. Az ásványgyapot magas páratartalom mellett elveszti hőszigetelő tulajdonságait. Ezért, ha a szigetelés működése az eláztatás veszélyével várható, akkor érdemesebb habot választani, mert ha a vatta egyötöde meg is nedvesedik, az a felére csökkenti a hőszigetelő tulajdonságait.
- A fűrészpor használata növeli a spontán égés kockázatát. Nagyon jól felszívják a nedvességet és elvesztik hőszigetelő tulajdonságaikat. Az ilyen fűtőberendezés előnyei közül kiemelhető, hogy környezetbarát anyag.
- A habüveg egy új generációs lehetőség, meglehetősen könnyű és olcsó, ugyanakkor nagyon törékeny és környezetbarát anyag.
A szigetelés vastagságának kiszámításának képlete
Számos forrás létezik, amelyek alapján online kiszámíthatja ezt a mutatót. Először ki kell választania az optimális anyagot. Ehhez kövesse:
- Nézze meg az Ön területén érvényes hőállósági előírásokat. Jelentésük az SNiP-ben van megfogalmazva.
- Válassza ki a megfelelő lehetőséget a fenti táblázatból.
- Végezze el a szigetelés vastagságának hőszámítását a következő képlet segítségével:
R=p / k ahol
R a hőszigetelő réteg vastagsága;
P – rétegvastagság méterben;
K - a szigetelés hővezető képessége
Ha több különböző típust használnak, a hőellenállás egyenlő lesz az ilyen anyagok mutatóinak összegével.
A többrétegű szigetelés használatának jellemzői
- Győződjön meg arról, hogy a rétegek között nincs térköz, és a levegő nem hűti le a szigetelést, és ennek megfelelően magát az épületet.
- A mutató kiszámításakor vegye hozzá magának a szerkezetnek a hőállóságát is, és különösen a teherhordó falakat, mivel ez csökkenti az építés összköltségét. A falak anyagától és vastagságátóla szigetelés vastagságának végső számítása attól függ.
- Az alacsonyabb hővezető képességű anyag nagyobb hőellenállással rendelkezik.
Az alábbiakban nézzük meg a különböző szerkezeti elemek munkáinak jellemzőit.
Tető
A tetőszigetelés vastagságának kiszámítása a fenti képlet szerint történik, de figyelembe kell venni az építésben részt vevő összes réteget: fa vagy beton mennyezethez, padló anyaga, vakolat vastagsága, stb. A legnépszerűbb lehetőség, amely kiváló ár-ár arányú hővezető képességgel rendelkezik, az ásványgyapot. Kiválóan alkalmas beltéri használatra, ahol időjárásálló lesz.
Amikor baz altgyapotot választ a tetőre, előnyben részesítse azt, amelyet az épület adott részének szigetelésére terveztek. Ez különösen fontos, ha a tetőtér felszerelését tervezi.
Ne válasszon hungarocellt a tetőhöz. Az SNiP normái tiltják gyúlékonysága és káros gőzei miatt.
A padlószigetelés vastagságának kiszámításakor vegye figyelembe, hogy a hengerelt anyagok idővel zsugorodnak, és ennek megfelelően elvesztik tulajdonságaikat. Tetőhöz csak födémtípusok ajánlottak.
Az ásványgyapot mellett az extrudált polisztirolhab lapok is jó választás, mert a csapadék hiánya ellenére a tető alatt összegyűlhet a kondenzvíz.
Nem
Vastagság számítása padló szigetelése nem különbözik a fenti számításoktól. Figyelembe kell venni az épület építésénél használt összes anyagréteget, valamint azt, hogy alatta van-e hideg pince.
Nem ajánlott polisztirolhabot, habosított műanyagot, ásványgyapotot használni fűtőanyagként lakóhelyiségekben. Az első két anyag gyúlékonysága és káros füstje miatt, az utolsó pedig a jó nedvességfelvevő képessége miatt, ami később penészhez, gombához és rothadáshoz vezethet.
A padlóhoz jó megoldás a parafa szigetelés. A hátrányok közé tartozik a meglehetősen magas ára. Viszont nagyon jó hangszigetelő is, így egyszerre két építési feladat is megoldható. Ez az anyag elég erős, ajánlott betonesztrich és önterülő padló alatt használni. A gyönyörű textúra lehetővé teszi, hogy az anyagot fedőrétegként hagyja, a felső réteget speciális lakkal kezelve.
Amikor parafaanyagot választunk a padlóra fektetéshez, valamint minden máshoz, fontos a szigetelés vastagságának helyes kiszámítása, mivel a „több, annál jobb” elv itt nem működik. Ezzel nemcsak jelentősen megemeli az épület szintjét és csökkenti a hasznos felületét, hanem szükségtelenül növeli az építés költségeit is.
Mennyezet
A födémszigetelés vastagságának kiszámításakor azt is meg kell határozni, hogy milyen célokat kíván elérni. Például a többszintes lakóházak mennyezetei egyáltalán nem igényelnek szigetelést, ha az építkezés anélkül történttechnológiai jogsértések. Az ilyen házakban elegendő egy hangszigetelő réteget lerakni, és ezáltal jelentősen csökkenteni a javítások anyagköltségeit.
A magánházak éppen ellenkezőleg, gyakran nemcsak a padló, hanem a mennyezet szigetelését is igénylik. Nézzük meg azokat a helyzeteket, amikor valóban szükséges a munkavégzés.
- A tető alatt fűtetlen padlás található. Ha a projekt szerint a tető alatt fűtetlen és nem lakás céljára szolgáló helyiség lesz, akkor az építési szakaszban a mennyezeti gerendákba szigetelést kell fektetni, fel-le varrva.
- Télen nagyon hideg van bent. Lehetséges, hogy kezdetben helytelenül számították ki az épület szigetelésének vastagságát. Ebben az esetben egy konkrét helyzet alapján kell eljárnia. Először is le kell burkolnia a mennyezetet, ha ez nem történt meg az építési szakaszban, és meg kell néznie, hogyan változik a helyiség általános hőmérséklete. Ha a helyzet nem javul, akkor nagy valószínűséggel a teljes épületszigetelési rendszer felülvizsgálatára lesz szükség.
- A tetőtér lakóépület, de télen nem használják. Ebben az esetben ugyanaz az elv érvényesül, mint a nem lakáscélú helyiségekben. A tetőtérben a hőmérséklet sokkal alacsonyabb, mint a nappaliban, és ennek megfelelően nagy hőveszteség keletkezik a nappaliból. Mint tudják, a meleg levegő felemelkedik, és a mennyezeten keresztül behatol a padlásba. Ezenkívül, ha hideg felülettel érintkezik, páralecsapódás alakul ki, ami penészesedéshez és a famennyezet rothadásához vezet.
A szigetelést a legcélszerűbb a mennyezeti gerendákba fektetni. Mind ásványgyapot, mind parafaanyag használható erre a célra, mivel a lakóhelyiségek nedvességtartalma alacsony. A hungarocellt jobb, ha nem használja a mennyezet alatt.