A szőlőtermesztés eredete évszázadokig nyúlik vissza. A legfrissebb régészeti adatok szerint a borászat a Közel-Keletről származik, mintegy 8000 évvel ezelőtt. Jelenleg ez az iparág az egyik vezető szerepet tölt be sok meleg éghajlatú országban. Mit is mondhatnánk arról a számtalan fajtáról, amelyet a szőlő szerzett. A muskotály széles körben ismert. Eközben ez nem egy külön hibrid, hanem a termesztett szőlőfajták egész csoportja.
Ebbe a fajtacsoportba tartozó bogyókat különleges pézsma aromájuk miatt értékelik, és frissen és borkészítésre egyaránt használják. A muskotályt Magyarországon, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, Franciaországban, a Krím-félszigeten, Moldovában stb. A legelterjedtebb szőlő a muskotályfehér (tömjén), a hamburgi, a fekete, a rózsaszín, a magyar, az alexandriai. Nézzük meg mindegyiket részletesebben.
Fehér muskotály
A fehér muskotályt, vagyis a tömjént kisbogyó, Lunel, Frontignan, Tamyanka néven is ismerik a borászok. Az egyik legrégebbi fajta, nagy valószínűséggel Egyiptomból, Szíriából illArábia. Jelenleg Franciaországban, Magyarországon, Spanyolországban, Olaszországban, Jugoszláviában, Romániában, Bulgáriában és az USA-ban széles körben használják.
Ez egy középkorai szőlőfajta. A fehérmuskotály körülbelül 140 napon belül érik. A növény közepes méretű, a rajta kialakult fürtök 100-450 g tömegűek, 13-17 cm x 10 cm méretűek, kúpos alakúak. A nem túl nagy bogyók (legfeljebb 1,5 cm átmérőjűek és körülbelül 4 g súlyúak) nagyon szorosan „ülnek” az ecsettel. A szőlőt az jellemzi, hogy a gyümölcsökben nagy mennyiségű cukrot (18-25%) képes felhalmozni. Jó technikai fajta, jellegzetes szerecsendió ízzel és aromával.
A hiányosságok közül érdemes megemlíteni a borsóérzékenységet, a termesztési feltételek igényességét, az alacsony fagy- és betegségállóságot. A zónás fajták fokozatosan fejlődnek, például a Shatilov-féle fehér muskotály (szibériai szelekció) jól terem az Urálban és Szibériában.
Pink Muscat szőlő: fajtaleírás
Viszonylag fiatal szőlőfajta, más néven Muscat Rouge de Frontignan, piros, Moscato rosso di Madera stb. Ez a fehér változata, és állítólag több évszázaddal ezelőtt jelent meg Európa délnyugati részén. Ma már szinte minden bortermelő országban termesztik, különösen Franciaországban, Portugáliában, Olaszországban, Örményországban.
Csokor rózsaszín muskotály közepes méretű - 14-18 cm hosszú és 7-10 cm széles. Kúpos-hengeres alakja van. Az 1-1,8 cm hosszú és 1-1,7 cm széles bogyók nagyon sűrűek, lekerekítettek, sötétvörösre festettek,erős viaszbevonat és markáns szerecsendió aroma.
A muskotály rózsaszín szőlő (a fenti képen) nem ellenáll a penésznek, és nagyon érzékeny az oidiumra, vagy más szóval a lisztharmatra. A télállóság alacsony, de a különféle talajviszonyokhoz és nedvességszintekhez való alkalmazkodóképesség sokkal jobb az előző fajtához képest.
Fekete muskotály
A fekete muskotályt általában Kalyaba vagy Kayaba néven ismerik. Eredetének pontos története nem ismert, a fajta első említése a XIX. A szőlő a meleg éghajlatot kedveli, és leginkább Dél-Franciaország lejtőin, valamint a Krím-félszigeten található.
A bogyófürtök közepes méretűek (akár 15 cm hosszúak), ugyanakkor a gyümölcsök sűrű elrendezése miatt lenyűgöző tömegűek (akár 800 g). A bogyók átmérője eléri az 1,9 cm-t. Lekerekített formájúak, sűrű héjúak, érettségi stádiumban sötétkékre festettek és kis viaszbevonattal vannak bevonva. A bogyókat lédússág, édesség és kifejezett aroma jellemzi. A feketemuskotály szőlőből a magas cukortartalma miatt mazsolát készítenek.
A fajta rendkívül ellenálló a különféle rothadásokkal és levélbetegségekkel szemben, de érzékeny a levélférgességre. Érzékeny a hidegre, alacsony fagyállóság, válogatós a talaj és a páratartalom tekintetében.
Hamburg Muscat
A hamburgi muskotály sokoldalú asztali fajta, amelyet széles körben használnakMagyarországon, Franciaországban, Tunéziában, Görögországban és Romániában. Ezenkívül megtalálható az USA, Argentína és néhány más ország területén. A szőlőfürtök meglehetősen nagyok: 18-20 cm hosszúak, 11-17 cm szélesek, kefe kúpos, laza, elágazó, közepes hosszúságú lábszára füves zöld. A bogyók általában nagyok, 1,2-2,6 cm hosszúak és 1,1-1,7 cm átmérőjűek, kerek vagy ovális, gazdag lilás-kék színűek, sűrű viaszbevonattal. Egy fürt átlagos tömege 170-260 g. A betegségekkel szembeni ellenálló képesség nagyon alacsony, hőt szerető, talaj- és páraigényes.
Magyar muskotályszőlő
A magyar muskotályt Razdrob, Crocan, Vanilla néven is ismerik. Ez a népi szelekció univerzális változata, középkorai (szeptember végére érik). A növényeket a magas növekedési erő, a hajtások jó érése, a stabil hozam (közepestől a magasig) jellemzi. Közepes méretű és sűrűségű, kúpos fürtök. A bogyók kerekek, zöldessárga színűek, barna "barna" színűek, vastag bőrűek, sűrű és ropogós húsúak. A muskotály magyar nagyon érzékeny a talaj és a levegő nedvességére. Vízfelesleg esetén a bogyók gyorsan penészesednek vagy megrepednek. A fajtából jellegzetes szerecsendió aromájú borokat és gyümölcsleveket készítenek.
Alexandriai muskotály
Az alexandriai muskotályszőlőt az ókori Arábiában termesztették, ma már Spanyolországban, Görögországban, Olaszországban és Dél-Franciaországban elterjedt a fajta. Sokoldalú csemegeszőlő, amely nagy termést eredményezlaza fürtök (15-20 cm hosszúak, 10-13 cm szélesek), 230-240 g tömegűek A nagy bogyók oválisak, sárgák (nem teljesen éretten zöld árnyalatúak), felületük matt barna „barna” foltokkal. A gyümölcspép húsos, sűrű és lédús, erős szerecsendió ízzel.
A fajtát nagyon alacsony télállóság és betegségekkel szembeni ellenálló képesség, talajigényesség jellemzi. Az alexandriai muskotály termékeny és mérsékelten nedves talajokon nő a legjobban. Megbeszélés szerint univerzális, borok, kompótok, lekvárok, gyümölcslevek, mazsola készítésére használják.
muskotályborok
A szőlőműveléstől távol állóknak a bor említésekor leggyakrabban a muskotály jut először eszébe. A szőlő, amelynek leírását fentebb bemutattuk, csak egy része a gazdag fajtának. Népszerűség tekintetében Muscat csak Isabellát előzi meg.
Gazdag és ragyogó ízét nem nehéz felismerni, azonnal elszánt. A muskotály a borokban jelenik meg a legteljesebben és legerőteljesebben. Az egyik leghíresebb szerecsendióital az Asti. A fehér pezsgőt Piemont déli részén (Olaszország) állítják elő. Kizárólag fehér muskotályból, a régió legrégebbi fajtájából készül.
Azonban több ország egyszerre büszkélkedhet híres, csodálatos muskotályboraival. Franciaországban ezek a Bom de Venise (fehér, erődített), Mirval, Lunel, Frontignan, Cap Corse (Korzikáról). A napfényes Olaszország sárga bort kínál a borkedvelőknekarany "Moscato Giallo" vagy "Goldmuskateller", Spanyolország - "Moscatel" (különösen népszerű Malaga), USA - Muscat "Orange", Görögország - "Samos", Krím - a híres "Massandra".
