Funkcionális rendeltetésének megfelelően az izzótartó egy speciális elem, amellyel a fényforrást a hálózatra csatlakoztatott készülék belsejében rögzítik. Az elektromos berendezések telepítésével kapcsolatos bármilyen javítási munkához kötelező számításokat kell végezni a helyiségben lévő vezetékek teljesítményére vonatkozóan. Ezek a tevékenységek gyakran közvetlenül kapcsolódnak a tulajdonosnak a tervezéssel kapcsolatos kívánságaihoz, és a tervezési projekteket is figyelembe veszik. Tehát annak érdekében, hogy egy eredeti kialakítású otthont hozzon létre, szükség lehet különféle típusú világítótestek felszerelésére, amelyek elkerülhetetlenül különféle patronok beszerelését jelentik. Ezért ki kell találnia, hogyan csatlakoztassa helyesen az izzótartót, azaz az összes biztonsági szabály betartásával.
Miből készül a patron?
A villamos energiával történő munkavégzés során nagyon fontos, hogy ne feledkezzünk meg az egyértelműen szabályozott szabályokról, amelyek nemcsak a berendezés normál működését biztosíthatják, hanem a lakástulajdonosok egészségét is megőrzik.
Ezért, mielőtt az izzófoglalat beszerelésén gondolkodna,határozottan emlékezzen néhány előfeltételre:
- először is magának az elemnek és a bele szerelt lámpának meg kell egyeznie egymással. Ez azt jelenti, hogy a világítótest talpának megfelelőnek kell lennie;
- másodszor, ne feledkezzünk meg az elektromos berendezések időszakos cseréjéről, ami megmagyarázza, hogy a lámpát közvetlenül a kazettához kell csatlakoztatni, nem pedig közvetlenül a hálózatról.
Ennek az elemnek az eszközelve a következő: egy speciális csavarral az egyik vezetéket az oldalérintkezőhöz, a másikat pedig a központihoz csatlakoztatjuk ugyanazzal a csavarral.
Ennek a résznek a fő alkotóelemei a hüvely, a test és a középső érintkező. Mindegyik a szigetelőre van rögzítve.
Az elektromos világítótestekhez használható csatlakozóaljzatok típusai
Nem titok, hogy az izzótartónak bármilyen konfigurációja lehet, aminek eredményeként ez az elem 4 nagy kategóriába sorolható.
- Menes tokmány 27 mm átmérőjű. Leggyakrabban standard lakásokban és magánházakban használják, mivel az ilyen minta a legáltalánosabb lábazattal van felszerelve, és szabványos fényforráshoz is alkalmas.
- 14 mm-es menetes tokmány. Ezt a típust kis izzólámpákkal felszerelt készülékekben használják. Az ilyen világítás általában zónás, vagyis nem általános, mivel az ilyen berendezések kínálata nem nagy.
- 40 mm átmérőjű tokmány. Az ilyen minták fő lámpái a következőknagy méretű, nagy teljesítményű modellek (500 W vagy több). Az ilyen berendezések hatóköre a kültéri világítás (utcák, utak).
- Egy speciális típus, az úgynevezett bajonett, ellenáll a legerősebb rezgéseknek is. Az ilyen elemeket nagyon gyakran használják szállításra, ráadásul abban különböznek a többi menetes mintától, hogy nem a szabványos elv szerint vannak becsavarva, hanem be vannak helyezve, mivel a nagy terhelés és a vibráció miatt a szabványos patron egyszerűen kieshet..
Különböző lámpatartók műszaki jellemzői
Fontos megjegyezni, hogy a lámpafoglalat nemcsak típusában, hanem a tervezési jellemzőiben is eltérő lehet. Ezért e paraméter szerint több fajtát is meg lehet különböztetni, mint például a függesztett (magas páratartalmú helyiségekben használatos), speciális rögzítőmechanizmussal felszerelt, egyenes, ferde és egyéb.
Különbözik egymás és a patrontokok között. Tehát a legnépszerűbbek a műanyagból vagy porcelánból készült minták (ezek jobban ellenállnak a magas hőmérsékletnek).
Ezután alaposabban meg kell vizsgálnunk, hogyan szereljük szét az izzófoglalatot helyesen, és ami ugyanilyen fontos, biztonságosan.
Lámpatartó szétszerelése
A berendezés pontos alkatrészeire való felosztása érdekében először le kell csavarni a készülék felső töredékét, hogy látható legyen a kerámia alapja, amely viszont csatlakozikkapcsolatokat. Ezután ezt a részt el kell távolítani, és le kell választani a vele szomszédos összes elemről.
Nagyon fontos megérteni, hogy az izzótartó hogyan működik közvetlenül a vezetékkel. A berendezés fix kapcsolóra történő csatlakoztatását a fáziskábel központi érintkezőhöz való csatlakoztatásával kell kísérni. Ezt követően fontos megbizonyosodni arról, hogy a létrejövő rendszer megbízhatóan működik. Ehhez egy alappal ellátott fényforrást kell alkalmazni annak megértéséhez, hogy az összeszerelés eredményeként kapott érintkező legalább 2 mm távolságra meg van hajlítva. A teljes elem összeszerelése a test hengeres feltekercselésével fejeződik be.
Ezután részletesebben ki kell térnünk a használaton kívüli eszköz megfelelő cseréjére.
Kazetta cseréje
Rendkívül fontos megjegyezni, hogy az izzótartó beszerelését a biztonsági előírások szigorú betartása mellett kell elvégezni.
Először is feszültségmentesíteni kell a pajzsot, vagyis le kell kapcsolni benne azokat a gépeket, amelyek közvetlenül a világításért felelősek. Ezt követően feltétlenül el kell távolítani azt a világítóeszközt, amelybe egy hibás patronnal rendelkező izzó van beszerelve. Ezt mindig meg kell tenni az esetleges egészségügyi kockázatok elkerülése érdekében.
A lámpa eltávolítása után folytathatja a kazetta szétszerelését, melynek folyamatát fent leírtuk.
Ennek az izzóelemnek a rögzítése általában egy fémcsőre esik. Ez a fajta rögzítés a legnépszerűbb, mivel segítségével nem csak a teljes szerkezetet adhatja mega legnagyobb erő, hanem számos tervezési megoldás életre keltése is, mivel egy ilyen mechanizmus képes ellenállni a fémcsőre eső nehéz terhelésnek. Ezenkívül ez az alkatrész különféle anyákkal is felszerelhető, amelyek lehetővé teszik a különféle árnyalatok és dekoratív lámpaernyők rögzítését a lámpára.
Ha a belsejében lévő vezetékek jelentősen elavultak, akkor azokat is javasolt cserélni. Ezt nem nehéz megtenni, csak ki kell szedni a régi kábeleket a csőből, és újakat kell kifeszíteni a helyükre.
A munka a kazetta fordított sorrendben történő összeszerelésével ér véget. Itt különösen fontos az óvatosság, mert a szigetelés bármilyen, akár minimális sérülése is rövidzárlatot okozhat.
Lehetséges izzófoglalat javítás
Az izzótartó saját kezű készítésén gondolkodva a tulajdonosok számos problémával szembesülhetnek, amelyek akár a telepítési nehézségekkel, akár az ilyen munkák terén tapaszt alt alapvető hiányosságokkal kapcsolatosak. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor elengedhetetlen a telepített berendezés szétszerelése vagy javítása. Például a fényforrás kisebb teljesítménnyel kezd működni, meghatározott hang (zúgás) jelenik meg, és néha égett szaga.
Ha a fenti problémák bármelyike előfordul, csavarja le az eszközt, és alaposan vizsgálja meg a patront. Ha az érintkezői feketék lettek, akkor elég lesz csak megtisztítani őket.
Az is előfordul, hogy amikor lecsavarjuk az izzót a lámpáról, az izzólejöhet a lábazatról. A probléma megoldásához az a legjobb, ha az alapot a végéig lecsavarja, miközben eltávolítja a patronházat. Ez megtehető kézzel és például fogó segítségével is.
Így vagy úgy, de a minőségi javításhoz a kazetta teljes szétszerelése és az összes csatlakozás ellenőrzése szükséges. A fenti szabályok betartása mellett a világítóberendezések hosszú élettartamúak, és nem zavarják a tulajdonosokat a gyakori meghibásodásokkal.
