A batunhagyma évelő növény. Képes menedék nélkül telelni a földben. Amikor megjelennek a nap első sugarai, a hagymás batun engedi ki először tollait. Ennek a növénynek a magvaiból termesztése még az északi sarkkörön túl is lehetséges.
A batunhagyma nem válogatós a gondozásban, a talaj termékenységében. Még homokos talajban is megterem. Ha jól táplált hagymás batun, a magról termesztés hozzájárulhat egy erős, elegáns növény megjelenéséhez. Ízét tekintve kissé gyengébb a hagyományos hagymánál. Feje nem túl nagy, ezért célszerűbb zöldítésre nevelni. Izzója hengeres alakú, hamis szárrá változik.
Különböző régiókban más-más hagymát termesztenek, olyan fajták magjából termesztve, mint a Maisky, April, Salad 35, mindenhol stabil eredményeket ad.
Ez a kultúra jól érzi magát egy helyen akár 4 évig. A kertészek néha kétéves növényként használják a hagymát. Ez a leggyakoribb az északi régiókban, ahol batunt is termesztenek. A magról termesztés a középső régiókban június közepétől július közepéig kezdődik. Egy ilyen leszállás jót adhajtásokat és kiváló gyökeresedést garantál a jövőbeni teleléshez. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a következő évben nagy mennyiségű zöld tömeget kapjon. Ha tavasszal batunt ültetünk, akkor azt fehérrépához használjuk.
A hagymát, amelynek magjai a szalagon helyezkednek el, 60x25 cm távolságra ültetjük. Ebben az esetben a beágyazási mélység körülbelül 1 cm. Ha a talaj agyagos, akkor 0,5 cm is elegendő Ha hosszú ideig nem esik, akkor további öntözést és gyomlálást igényel a gyommentesítéssel. Annak érdekében, hogy a hagyma megerősödjön, az első évben nem ajánlott levágni a tollakat. A hagyma-batun hajtásait nyáron ökörfarkkóróval vagy ásványi műtrágyával kell etetni.
A növény elültetéséhez szükséges talajt előre előkészítik. De a vegyszerek használata nem ajánlott, mivel ez a növény képes felhalmozni a nitrátokat. Szerves műtrágyákból jobb humuszt vagy komposztot, ásványi műtrágyákból pedig szuperfoszfátot vagy ammónium-nitrátot használni. A legjobb, ha száraz magokat vetünk.
A csírázást követő első évben magról származó vöröshagyma peronoszpórat okozhat. Ez a betegség halvány foltok formájában nyilvánul meg szürkés-lila virágzattal, amelyek az egész száron elterjedtek. Ez a betegség elpusztíthatja a növényt. A betegség megelőzése érdekében jobb, ha a batunt kétéves növényként használják, a leszállási hely megváltoztatásával. A réz-oxi-kloridot gyakran használják a peronosporosis első jeleinél.
A hagymabányász lárváitól is veszélyre lehet számítani. Ennek a fehér féregnek a mérete körülbelül 8 mm. A lárvák a hagyma tollában fejlődnek és élnek, annak szöveteivel táplálkozva. A férgek megjelenésének első jelei szürke foltok. A hagymában megtelepedő hagymalégy is sokat árthat. Ennek eredménye a termés romlása és rothadása. A hagymazsizsik lárváit a szár belsejébe rakja, a zöldeken átlátszó, fehéres csíkok jelennek meg.
