A hazai jogalkotásban vannak olyan normák és törvények, amelyek egyértelműen meghatározzák a nagyjavítás fogalmát és végrehajtásának jellemzőit. Ezeket a szabályokat azonban nem mindenki ismeri. Megpróbálunk válaszolni néhány kérdésre az épületek és építmények nagyjavításának módjáról, és arról, hogy kinek kell ezért a felelőse.
Először is magával a koncepcióval kell foglalkozni. Az épület nagyjavítása várostervezési folyamat, hiszen az épület a város mérlegében szerepel és a város befektetett eszközeinek tárgya. Az eljárást úgy végezzük, hogy a szerkezet hosszú ideig használható legyen, és folyamatosan működőképes állapotban legyen.
A törvény alapján minden, az ingatlan jó állapotának megőrzésére irányuló tevékenységet a tulajdonosnak kell elvégeznie. Vagyis ha az épület állami tulajdonban van, akkor annak a településnek a közigazgatása végezzen javítást, amelynek mérlegében az építmény található. Ha nem állami tulajdon, akkor annak épségéért és biztonságáért a magántulajdonos a felelős. Természetesen a törvény bizonyos kivételeket ír előáltalános szabályok.
Épületek nagyjavítását olyan esetekben kell elvégezni, amikor azok üzemeltetése veszélyt jelent az alkalmazottakra vagy más személyekre, és akkor is, ha az épületben a normál munkakörülmények nem biztosíthatók. Ha az épületeket bérbe adják, akkor az épületek nagyjavítását a tulajdonosnak kell elvégeznie. Annak ellenére, hogy már azelőtt tudott a meglévő hiányosságokról, hogy valaki más tulajdonába adta volna a tárgyat. Bár a bérbeadó ezeket a kötelezettségeit törvényben meghatározott esetekben másra is átruházhatja.
El kell mondanunk, hogy a hatóságok szigorúan ellenőrzik az olyan eljárások lefolytatását, mint például az épületek nagyjavítása, mert annak végrehajtása során az építmények szerkezeti jellemzői szükségszerűen befolyásolják. A szabályok azonban nem kötelezhetik a tulajdonost az építmény műszaki állapotának ellenőrzésére.
Jelenleg egyetlen dokumentum van, amely a nem lakáscélú építményekre vonatkozó tervezett megelőző intézkedések végrehajtását ellenőrzi. De a Szovjetunió óta nem vizsgálták felül.
Az épületek nagyjavításának tartalmaznia kell az építmény állapotának előzetes felmérését, valamint a szükséges intézkedések megtétele után a létesítmény állapotának folyamatos műszaki és műszaki felügyeletét. Jó lenne, ha a jogszabály pontosítaná az épületekre és azok biztonságára vonatkozó követelményeket, amelyek arra kényszerítenék a tulajdonosokat, hogyaz épületek nagyjavítása az összeomlásuk kockázatának csökkentése érdekében. Hiszen a tulajdonos felelős azért, hogy az épületet olyan állapotba hozza, amelyben veszélyes üzemelni.
A nagyjavítási eljárás mindenesetre szükséges, az épület normál üzemeltetése elsősorban magának a tulajdonosnak az érdeke.
