A nem megfelelően működő szellőztetés a tűz és az égéstermékek gyors terjedését okozhatja, emberek halálához és anyagi károkhoz vezethet. Ezért egy ilyen rendszer számítása és telepítése, mint a füstszellőztetés, nagyon komoly probléma, amely nem tűri a komolytalanságot. Az SNiP megköveteli a megfelelő kémények kötelező rendelkezésre állását az ipari és nyilvános létesítményekben. Számításukat a helyiségek tervezésének és tervezésének szakaszában végzik. Ez különösen fontos azoknál a létesítményeknél, amelyeken keresztül vészhelyzetekben evakuálják az embereket. A füstszellőztetés megléte kötelező a liftaknákban, folyosókon, fogadószobákban, lépcsősorokban és átjáró helyiségekben. Az emberek élete múlik rajta.
Általános jellemzők
Az ellátó füstszellőztetés olyan kommunikációs eszközök, eszközök együttese, amelyek összessége biztosítja a helyiségek megfelelő mennyiségű levegő ellátását a tűz idején és azt követően. A szellőzőrendszernek biztosítania kellaz emberek evakuálásának lehetősége a megadott útvonalon.
Minden útvonaluknak hozzáférhetőnek kell lennie a mozgáshoz. Ez hozzájárul az égéstermékek által okozott mérgezés miatti halálozás jelentős csökkenéséhez, kiküszöböli a pánikot az evakuálás során. A befúvó füstszellőztető berendezés feltételezi a rendszer önállóságát és leválasztását a többi légcsatornától és kommunikációtól.
Egy ilyen rendszer fő feladata a láthatóság biztosítása az emberek útvonala mentén a kiürítés során, elegendő levegővel ellátni a lépcsőházakat, folyosókat, liftaknákat, átjáró helyiségeket stb. Ez csökkenti az eszméletvesztés valószínűségét csökkenti a szén-monoxid fulladást, és jelentősen csökkenti a vészhelyzetek során bekövetkező balesetek számát.
Szellőztető berendezésre van szükség
A Sürgősségi Helyzetek Minisztériuma szerint lakó- vagy ipari helyiségekben keletkező tűz esetén a halálesetek 70%-át az égéstermékek által okozott fulladás okozza. A megfelelően telepített füstelvezető szellőző sok életet menthet meg.
Oroszországban akár 10 000 ember hal meg beltéri tüzek következtében. Összehasonlításképpen az 1,4 milliárd lakosú Kínában ez a szám 1,5 ezer ember. A nagy lakosságú Egyesült Államokban évente 3000 ember hal meg tüzek következtében.
Ezért a befúvó és elszívó füstszellőztetés szükséges a különböző épületek üzemeltetéséhez. A mi országunkbana 25 emeletes épületekben a tűzesetek gyakorisága legfeljebb évi 20 alkalom. Egy ilyen alacsony adat országszerte jól mutatja, hogy milyen hatékony a modern, minden szabály és példa szerint kialakított füstölő befúvó típusú szellőzés.
De a régebbi, 17-25 emeletes épületekben évente 650 tűzeset történik, amelyek 20 esetben halálos kimenetelűek. A 6-9 emeletes épületekben ez a szám eléri a 350 főt, 8 ezer tűzesetnél. De az 5 emeletes épületekben az áldozatok száma évente 9 ezer ember. Ennek oka az égéstermékek kiáramlására szolgáló hatékony rendszerek hiánya a tűzben.
A rendszer működése
Az SP 7.13130.2009 szabályai szerint sokemeletes épületekben, irodaházakban, mélygarázsokban, parkolókban, irodakomplexumokban a befúvó füstszellőztetés beépítése kötelező.
Minden füstszellőztető működési elve az, hogy tűz esetén biztosítsa a hatékony evakuálást és az ingatlanok megőrzését. A rendszer azt is lehetővé teszi, hogy a mentők bejussanak az épület belsejébe, miközben megakadályozzák a gyulladásos termékek terjedését az emberek útján.
A beömlő füstszellőztetés még hatékonyabb lesz, ha vannak automatizálási elemek a rendszerben. Az érzékelők gyorsan reagálnak a tűz és a füst előfordulására, jelet továbbítanak a vezérlőponthoz. A rendszer automatikus aktiválása lehetővé teszi a vészhelyzetek gyors reagálását. Ha füstszabályozásbefúvó típusú szellőztetés meghatározza a tűz keletkezésének helyzetét, kinyitja a légbeszívó szelepeket, és megkezdődik a működése.
Munka technológiája
Az ellátási füstszellőztetés, amelynek kiszámítására az SNiP 2.94.05-91 példát ad, nem teszi lehetővé a hagyományos szellőzőrendszerek ugyanazon csatornáinak egyidejű használatát a füstelvezetéssel együtt. A helyiségben ventilátorok segítségével megnövelt nyomást szivattyúznak, ami kiszorítja az égéstermékeket a helyiségből.
Számításokat végeznek bármely füstmentes szellőztető rendszer paramétereinek, zajjellemzőinek, teljesítményének meghatározására (például VKOP-1, ESSMANN stb.). A rendszerterv kidolgozásakor figyelembe veszik a füstérzékelők beépítési helyeit, a kipufogó csatornák paramétereit, valamint az épületben azokat a helyeket, ahol a rendszer elemei szükségesek.
A megállapított normák azt feltételezik, hogy az épület területéből legfeljebb 900 m22 eshet egyetlen égéstermék-eltávolító berendezésre. Helyüket a kényelem kedvéért a mennyezet alatt kell elhelyezni. Ha például egy helyiség négyzetének mérete 1600 m2, akkor egy példa a szellőztetés kiszámítására a következőképpen nézhet ki:
1600/900=1, 7
Tehát egy adott helyiséghez elég lesz két önálló kommunikációs csatornákkal rendelkező rekeszt készíteni.
A lépcsőház, folyosók bevezető füstszellőztetése lehetővé teszi a szén-monoxid eltávolítását a tetőre a csatornák függőleges szakaszain keresztül. Alagsorok és parkolók pincéinél parkolási lehetőség, bizonyos méretű ablakokon és ajtókon keresztül levegő kiáramlás lehetséges. A bemeneti füstszellőztetés kiszámításakor a bejárati kapukon vagy ablaknyílásokon keresztül figyelembe kell venni, hogy geometriailag helyesnek, téglalap alakúnak kell lenniük. A szivattyúknak 600°C-on egy órát, 400°C-on pedig 2 órát kell bírniuk a terhelést. A páraelszívónak legalább 19 ezer m33 légtömeget kell keringetnie.
Liftaknák és lépcsők
A tűzvédelmi előírásoknak megfelelően minden 28 m magas épületet fel kell szerelni olyan rendszerrel, mint például a lépcsőház és a liftakna füstszellőztetése. Ennek oka a mentők rendelkezésére álló emberek evakuálására szolgáló berendezések hosszúsága. Lépcsőik maximális magassága 28 m.
Ha az épület 28 m-nél magasabban emelkedik a terepszint fölé, akkor a lépcsőházakat az építkezés megkezdése előtt 2-es vagy 3-as füstmentességre kell tervezni. Az ilyen épületekben a füstvédelem egyszerűen létfontosságú.
A befúvó füstszellőztetés kiszámítását szakképzett szakembereknek kell elvégezniük, akik rendelkeznek az ilyen munkák elvégzésére jogosultsággal.
Alkalmazási kör
A 15 m-nél hosszabb természetes fény nélküli folyosókon a 28 m magas épületeken kívül füstmentesítő kényszerszellőztetést kell alkalmazni, a füstmentes lépcsőházakba nyíló közös termekből. Ha a pincében vagy a pinceszinten nincs természetes fény, akkor a folyosóba befúvó füstszellőztetést hiba nélkül el kell végezni. Hasonló rendszereket isolyan létesítményekben használják, ahol a távolság a legtávolabbi ajtótól a lépcsőfokig több mint 12 m.
A 15 m-nél magasabb átriumokból és átjárókból, valamint az ezekre a helyiségekre néző erkélyekről vagy ajtónyílásokról az égéstermékeket gond nélkül el kell távolítani. A folyosókon a kommunikáció tervezését a lakó- vagy ipari helyiségek rendszerétől elkülönítve kell elvégezni.
A füstelvezetést 1600 m2-nél nem nagyobb területű veszélyes területekről végzik3, amelyeket rekeszekre kell osztani.
Tervezési és telepítési szabályok
Az ellátó típusú füstelvezető rendszer paramétereinek kiszámításakor a megengedett legnagyobb nyomásra zárt és nyitott ajtókkal, a helyiségből a levegő átlagos kiáramlására és tűz esetén a hőmérsékletre vonatkozó normák a következők: figyelembe venni. A bejárati kapukon, ablaknyílásokon vagy a tetőn keresztül történő füstszellőztetésnél figyelembe kell venni a nyári levegő hőmérsékletét és a szél erősségét. A számításoknál fontos a légtömegek mozgására szolgáló nyílások területe.
A szakértők a helyiségben uralkodó körülmények alapján döntenek a ventilátorok, csatornák és szelepek kiválasztásáról. A légaknákat a tűzvédelmi előírásoknak és követelményeknek megfelelően kell kialakítani.
A bemutatott típusú szellőztetés kiszámításakor azt vesszük alapul, hogy a levegőt csak kívülről szállítjukmegfelelő légbeszívási pontok. Ezért azokat megfelelő távolságra kell elhelyezni a füstkivezető nyílásoktól.
A levegőt alacsony sebességgel (legfeljebb 1 m/s) kell szállítani, és egyenletesen kell elosztani a helyiségben. Illetve a tervezésnél figyelembe kell venni, hogy a levegő ne felülről, hanem alulról jöjjön és ne érje el a füst valószínű jelenlétének alsó határát. Az ellátó füstszellőztetésnek, amelynek számítási példája a légtömegek áramlását veszi figyelembe, biztosítania kell, hogy a füst ne érje el az ajtó felső határát az emberek evakuálása során. A levegőbeszívást a következő képlet alapján számítjuk ki:
G=F(ΔP/S)0, 5 ahol
F – szelep áramlási területe, m2;
ΔP – nyomásesés a zárt szelepen, Pa;
S – szelep gázáteresztő képesség fajlagos ellenállása, m3/kg.
Minimum S legyen 1,6 103 m3/kg.
Az ajánlott levegőkiáramlás 9-11 m/s.
Felszerelés
A szellőzőberendezésnek alkalmasnak kell lennie azokra a körülményekre, amelyekben valószínűleg működni fog.
A légcsatornákat nem gyúlékony anyagokból kell készíteni, amelyek hosszú ideig bírják a túlmelegedést. Mivel ezeken keresztül mérgező gázok, az égés során keletkező gőzök továbbjutnak, a kivezető csatornák találkozásánál ne legyenek laza csatlakozások.
A ventilátoroknak hosszú ideig kell ellenállniuk a magas hőmérsékletnek. A számított adatok alapján a pengék és rendszereka berendezésnek legalább fél órát kell működnie 300-600°C léghőmérsékleten. Elvezetik a hőt és létrehozzák a szükséges huzatot az oxigén áramlásához az épületen belül. A ventilátorok elhelyezése megengedett a ház tetején vagy falain más hasonló szerkezetektől elkülönítve. Ha a levegőt legfeljebb 1 m/s sebességgel szállítják, akkor optimális zajkarakterisztika jön létre. Az ilyen rendszerek tervezésekor hazánkban leggyakrabban a VKOP1 ellátó füstszellőztetést használják. A ventilátorok leggyakrabban robbanásgátló technológiával vannak felszerelve. Az idegen tárgyak rendszerbe kerülése miatti vészhelyzetek elkerülése érdekében a csatornákat speciális rácsokkal vagy redőnnyel védik. Lehetnek alumíniumból vagy átlátszó polikarbonátból, lehetnek egyrétegűek vagy kétrétegűek.
Ha a ventilátor az épület homlokzatán van elhelyezve, lehetőség van a rács festésére és a berendezés feltűnőbbé tételére. A falra szerelhető ventilátortípusok modern gyártói gondoskodnak arról, hogy a berendezés kis mértékben süllyedjen a fal alapjába. Ez lehetővé teszi, hogy a lehető legdiszkrétebben integrálhatók legyenek az épület falfelületébe. Ez fenntartja a zárt megjelenés benyomását. A ventilátor tetőre szerelésekor a megjelenése nem annyira fontos, mint a környezeti feltételekhez való alkalmazkodóképessége. Nem szabad spórolni a rendszerelemek minőségén.
Szelepek
Az égéstermék-eltávolító rendszer szükségszerűen tartalmaz egy olyan elemet, mint a befúvó füstszellőztető szelep. A következő fajtákban kapható:
- normál nyitva;
- általában zárva;
- kettős akció;
- füst.
A szelep normalizált határállapotát betűk jelzik, a számok pedig azt a határidőt percben, amely alatt ez az állapot elérésre kerül.
A rendszer hasonló elemeihez kétféle határállapot létezik. E - sűrűségvesztés, I - hőszigetelő képesség elvesztése. Ha az adatlap EI 60 jelölést tartalmaz, akkor ezt úgy kell értelmezni, hogy eléri a maximum 60 perces tűzállósági határt. Ráadásul ez az állapot mindkét jel szerint megfigyelhető, függetlenül attól, hogy melyikük jelenik meg először.
A tesztmód minden szeleptípushoz saját, sajátos feltételek mellett történik. Az egyes eszközök használatára számos szabály és előírás vonatkozik. Ezek nélkül lehetetlen az egyes példányokat a szerkezet meglévő feltételei között telepíteni.
A befúvó szellőztetésnél füstszelepeket használnak, amelyek általában zárva vannak. Tűz esetén kinyílnak, de csak füstös és magas hőmérsékletű helyeken. A többi rekeszben a számítások szerint zárt helyzetben kell maradniuk.
A beömlő füstszellőztető, amelynek berendezése füstcsappantyúkat tartalmaz, ezek csappantyúját elektromos meghajtással vezérli anélkül, hogy reagálna a hőmérséklet-emelkedésre.
Használhatók tűzoltó rendszerekkel együtt, és vészhelyzetben és azt követően is használatosak. Lépcsőkön, beltérenelőszobák és folyosók gyakrabban használnak normál zárt szelepeket. Csak a tanúsítványokban meghatározott terjedelemben és vizsgálati feltételekben különböznek a füsttől.
Az egyes szeleptípusok alkalmazásakor figyelembe kell venni a működési feltételeket.
Vezérlő mód
A füstmentes befúvó szellőztetés automatikus és távoli üzemmódban vezérelhető. Az automatikus üzemmód akkor lép működésbe, ha a tűzérzékelő tüzet észlel a helyiségben. A távirányító rendszer a tűzoltószekrényekben vagy az emeleti vészkijáratoknál lévő gombok megnyomásával aktiválható.
Ezek a módok a feltételezett tűzesetek alapján vannak kiválasztva.
A rendszer más tűzoltó berendezésekkel való kompatibilitását az adott épület körülményei is meghatározzák. A rendszerfejlesztők különféle lehetséges tűzforgatókönyveket írnak elő, valamint a kiküszöbölés módjait.
