A téglafal kétségtelenül az örökkévaló dolgok kategóriájába tartozik. Ez a fajta konstrukció ma is aktuális, mert a tégla kiváló minőségi, működési és esztétikai tulajdonságokkal rendelkezik. Megbízható, tartós és biztonságos. Mielőtt azonban házat építene ebből az anyagból, meg kell tanulnia a téglafal megfelelő lerakását, valamint meg kell értenie annak típusait. Végül is lehet holland, láncos, gótikus, keresztes, többsoros, keresztes és többsoros vízszintes varratok bekötése nélkül.
A téglarakás ismerete pedig nem csak falak építéséhez lehet hasznos. Ezek segítségével szép textúrát, azaz mintát adhatunk a tartószerkezetnek. A téglaház építésének bonyolultsága pedig a kőműves szakmai készségeitől és a választott falazat típusától függ. Így például a gótika kevert sorok, a holland falazatban vegyes és ragasztott sorok váltják egymást. Röviden, ezeknek a fajoknak megvannak a maga sajátosságai, és az építendő objektum típusától függően választják ki őket.
Korábban isa téglarakás módját, különösen a teherhordó falak építésénél érdemes tanulmányozni annak gazdaságos típusait. Itt a kúttechnika szolgálhat példaként, amikor két féltéglából készült falat hidak kötnek össze: függőleges és vízszintes. És a szabad helyet könnyűbetonnal vagy feltöltéssel töltik ki. Ez téglát takarít meg, és növeli az épület hőszigetelését. Ráadásul a téglák közötti réteg lehet légies is, mert a levegő is jó hőszigetelő. Az üregeket ásványi filccel vagy lemezszigeteléssel is kitöltheti. Ez 30 és 50%-kal növeli a falak hővédő tulajdonságait. A tartószerkezet szilárdságát pedig minden típusú falazat biztosítja, hacsak természetesen nem tanulja meg a tégla helyes lerakását.
A falépítés megkezdéséhez szüksége lesz magára a téglára, valamint homokra és cementre. Szükség lesz még habarcstartóra, rendelősínre, szintezőre és kőműves szerszámokra: hézagolóra, csákányra, simítóra és egyebekre. A tégla lerakása előtt elő kell készítenie az alapot. Vízszintesen kell kiegyenlíteni, a felületén lévő mélyedéseket javítani, szükség esetén vízszigetelést kell fektetni. Ezután a körvonalazott fal mindkét oldalára szerelje fel a rendelési síneket, és egy függővezeték segítségével ellenőrizze a függőleges helyzetüket. Ezután a sínek megfelelő felosztása között egy zsinórt kell húzni, amelynek 5-8 mm-re kell áthaladnia a fal külső vonalától, és 75-78 mm-re kell lennie az alapjától. Ez pontosan egy sor magassága.
Ezután cementből és homokból arányosan falazóhabarcsot készítünk1:4 vagy mész hozzáadásával 1:1:3. A mész rugalmasabbá teszi, miközben a működési tulajdonságai tovább tartanak. Ezenkívül a tégla lerakása előtt meg kell nedvesíteni a téglákat. Kiönthetők egy vödörből vagy tömlőből, vagy mindegyiket vízbe meríthetik. Az anyagon nem lehet száraz felület, de nem lehet vízréteg sem.
Ezután elkezdheti a fektetést. Kezdje a fal szélétől. Először egy habarcságyat helyezünk több téglára az alapra. Ezután az elsőt belehelyezzük és belenyomjuk az oldatba. Azt is úgy kell beállítani, hogy a külső éle a kifeszített zsinórtól 5 mm-re és azzal párhuzamosan fusson, oldalsó éle pedig a rendelősín mellett legyen. Ezután veszünk egy második téglát, és egy habarcsot alkalmazunk az oldalfelületére. Az első mellé kerül, és a zsinórhoz igazodik. Ily módon a teljes sort lefektetjük, majd a zsinórt a fenti sorhoz húzzuk, és kezdődik a második, de már attól a saroktól, ahol az első véget ért.
