Új vezetékek, transzformátor alállomások építésekor, illetve rekonstrukciója, bővítése, új műszaki eszközökkel történő átszerelésekor először az elektromos hálózatokat tervezik. A rajzok, tervek, terhelési számítások az aktuális szabványok figyelembevételével készülnek. A szabályok olyan követelményeket írnak elő, amelyek biztosítják a hálózatok, segédegységek és építmények megbízható működését, a fogyasztók megbízható ellátását, a műszaki mutatók és a megtermelt villamos energia minőségének javítását. Az elektromos hálózatok olyan vezetékeket foglalnak magukban, amelyekről a városi és mezőgazdasági fogyasztókat látják el energiával, beleértve a kommunális létesítményeket, az ipari, háztartási és kulturális szférában működő vállalkozásokat és szervezeteket.
A mezőgazdasági fogyasztású elektromos hálózatokra vonatkozó követelmények
A vidéki fogyasztók villamosenergia-hálózatának fejlesztési iránya elsősorban a 35-110 kW feszültségű vezetékek telepítésének kérdéseit tartalmazza. Az integrált transzformátor alállomásokról működő, egy fő feszültségkörrel és kölcsönös tartalékkal rendelkező szakaszos vonalakon alapulnak. Vonalak kölcsönösa tartalék táplálása különböző alállomások bemeneteiről történik. Ha a tápellátást egy transzformátor szolgáltatja, akkor az elektromos hálózatok technológiai tervezésének normái lehetővé teszik egy alállomás különböző rendszereihez való csatlakozást. A tartalék tápellátás szükség esetén automatikusan csatlakoztatásra kerül.
Az építés alatt álló új alállomások a meglévő hálózat áteresztőképességét figyelembe véve csatlakoznak egy működő alállomás kültéri kapcsolóberendezéséhez az elektromos vezetékek megszakításában vagy leágazással. Ha az új és a régi vezetékek párhuzamosan futnak, akkor a meglévő transzformátor megnövelt feszültségre történő átvitele mérlegelendő.
A transzformátor alállomásokra vonatkozó követelmények
A transzformátorberendezések alállomásait az ipari termelés komplett szakaszaiként és zárt típusú, téglából, vasbeton panelekből és tömbökből álló részegységekként tervezik használni.
A projekt egységes terveken és szabványegységeken alapul, ipari fejlesztés tárgyát képező eszközök tervezése megengedett, ha azok a telepítés megkezdéséig megérkeznek. Az elektromos hálózatok tervezése magában foglalja a szállítási idő feltüntetését a dokumentációban. A használt épületszerkezetek szabványos méreteinek széles választéka nem megengedett, minimális szám kerül felhasználásra.
A döntések az elektromos hálózatok paraméterei, gazdaságos tervezési sémák alapján születnek, több lehetőség összehasonlítása után. Előnyben részesítik a legalacsonyabb költséget biztosító kialakítást. Az elektromos hálózatok műszaki paraméterei ben kerülnek kiválasztásraminden üzemmódban a teljesítményáramlás szerint.
A számított veszteségeket az elektromos vevő bemeneténél mért feszültségveszteségek megengedett értékei és a központi áramrendszerben a megengedett feszültségjelző alapján veszik. Ha nincsenek műszaki adatok a megengedett veszteségek kiszámításához, akkor a közüzemi hálózatok kiszámításához a feszültségfogyasztás 8%, a gyártósorok - 6,5%, az állattenyésztési komplexumok - a névleges mutató 4% -a.
A terhelések meghatározása minden olyan villamosenergia-fogyasztó figyelembevételével történik, amelyet a tervezett transzformátor táplál. Terheléseket 10 év távlattal fogadunk, a vezeték és kábelszakasz meghatározása az üzembe helyezéstől számított 5 évre történik. Ha a projekt három évig húzódott, és nem valósult meg, akkor az elektromos hálózatok kiépítése nem történik meg, a dokumentációs adatok felülvizsgálata folyamatban van.
Az áramellátás megbízhatóságának mutatói
A nem mezőgazdasági fogyasztók mezőgazdasági hálózatról táplált elektromos vevői az elektromos ellátás megbízhatóságára vonatkozó követelményektől függően kategóriákba sorolhatók. Az egyes kategóriákra vonatkozó megbízhatósági szabványokat a részleg dokumentációja határozza meg, és a fogyasztói beviteli eszköz típusa határozza meg.
A vidéki elektromos hálózat kialakítása a mezőgazdasági termelés, a települési és háztartási szükségletek fogyasztói kategóriájától függ. 1. és 2. kategóriára való felosztásukat lista formájában adjuk meg az útmutatóbanvillamos energia biztosítása mezőgazdasági áramfogyasztók számára.
Ha a fogyasztók nem szerepelnek a listán, akkor a 3. kategóriába tartoznak. Az első két kategória tápellátását két, egymástól független, cserélhető transzformátor biztosítja. Az áramellátásuk megszakítása nem haladja meg az áramellátás automatikus helyreállításának idejét. Ehhez a fogyasztó bemenetén az automatikus tartalék tápellátás telepítése biztosított.
A körzeti tápegység egy második áramforrást biztosít két transzformátorral rendelkező alállomás vagy ugyanazon alállomás két gyűjtősín-szakaszának formájában. Ha a fogyasztó távoli hozzáférésben van, akkor egy autonóm tartalék táptranszformátort telepítenek számára. Az első két kategória vevőinek előre nem látható tartalék tápellátása esetén, amelyek nem engedik meg a 0,5 óránál hosszabb megszakítást, az elektromos hálózatok tervezése gondoskodik az önálló tápellátás tartalék forrásáról, függetlenül a fővezetékeken keresztüli szabadúszó tápellátástól.
Általános normák
A szerkezeti rész és a főterv tervezése az alállomás fejlesztésének a tervezéskori helyzeti perspektíva által meghatározott végpontját figyelembe véve történik. Az elektromos hálózatok tervezése a földtörvény előírásai szerint történik. Ilyen dokumentumok közé tartoznak a megfelelő szintű helyi tanácsok határozatai a tulajdonosoktól energetikai komplexumok építésére szolgáló telkek lefoglalásáról.
Az elektromos hálózat tervezése a következő információkat használja:
- fogyasztói követelmények az alállomás elektromos hálózatra történő csatlakoztatásával kapcsolatban;
- az elektromos vevőkészülékekkel szemben támasztott követelmények a közművekhez csatlakoztatva;
- földtulajdonosok követelményei a transzformátorral és hálózatokkal kapcsolatban;
- építészeti és tervezési megoldási normák;
- terhelések és megoszlásuk az alállomás fejlesztési szakaszai szerint, figyelembe véve a feszültségeket és a felhasználói kategóriákat;
- műszaki adatok a transzformátor végső terheléséről;
- becsült adatok a transzformátorok teljes kapacitásáról és számukról;
- bekötési rajz elkészítésének követelményei;
- módszerek a transzformátor alállomás gyűjtősínein lévő feszültség beállítására.
A fenti adatok forrásai
A tápegység tervezése a következő dokumentumokat használja a fenti követelmények teljesítéséhez:
- villamos vezetékek energetikai fejlesztésének sémája és a létesítmény külső tápellátásának műszaki jellemzői;
- az áramszolgáltató műszaki csatlakozási feltételei;
- dokumentáció egy telek építési célú elidegenítéséről;
- a vevői rendelés műszaki paraméterei.
Ha az elsődleges forrásokból nem lehet adatokat beszerezni, vagy az információ elavult, akkor a mérnökök elvégzik a szükséges számításokat és meghatározzák a hiányzó információkat az építés előzetes szakaszában.
Elektromos hálózatok és rendszerek tervezése, hőaz erőművek a következő épületeket és építményeket foglalják magukban:
- gyártó helyiségek és műhelyek, főépület, elektromos épületek, vízellátó és fűtési rendszerek, gáz- és olajszerelés;
- kiegészítő és ipari célú épületek és építmények, indító kazánházak, tárolóépületek, adminisztratív és közüzemi helyiségek, műhelyek és olajállomások;
- kiegészítő létesítmények, vasúti pályák, állomások, raktárak, garázsok;
- szennyvíztisztító telepek, kerítések, autópályák, utak, tereprendezés, ideiglenes épületek és bombaóvóhelyek.
A tervezési munkákat magas műszaki színvonalú szakemberek végzik, a projekt rendkívül gazdaságos eszközöket és berendezéseket biztosít. A műszaki megoldások alapja a megbízhatóság, a beruházások és a további üzemeltetés költségeinek megtakarítása.
A technológiai berendezések elhelyezése és elrendezése úgy történik, hogy kényelmes karbantartást és javítást biztosítsanak, törekedjenek a teljes gépesítésre és csökkentsék a kézi munka arányát. Az elektromos hálózatok tervezésére vonatkozó utasítás előírja, hogy a kiszolgáló személyzet és a váltóházak helyiségeit a munkaeszközöktől falakkal elválasztott helyiségekben kell elhelyezni. Technológiai célú csöveket a beltérben nem fektetnek le, kivéve a vízellátást, csatornázást, fűtést és szellőzést.
Vezérlés és automatizálás
A modern erőműveknek vannak szabályozási módszereiautomatizált vezérlőrendszer segítségével, amely lehetővé teszi a munka távoli pontról történő rendszerezését, a számítási, jelzési, védelmi, sürgős kommunikáció műveleteinek szabályozását. Az ellenőrzési munka köre a projektben a tanszéki útmutató dokumentumok utasításai szerint kerül elfogadásra.
Az irányítási műveletek volumenét az automatizálás iránya, a technológiai folyamatok indításkori feladatai, az egyes egységek vagy a teljes rendszer terhelésváltozásai és leállásai alapján határozzuk meg. Különféle típusú automata vezérlőoszlopokat szerelnek fel: vezérlőblokkos erőműveket, nagyfeszültségű vezetékeket és térhálós transzformátorokat.
Az egységerőművek vezérlése a kompakt elosztóállványok központi paneljéről, a kisegítő irodahelyiségek vezérlőpultjairól, a kompresszor alállomás általános fix telepítéseiről történik.
Földvédelmi tevékenységek
Az elektromos alállomások magán- és önkormányzati telkeken helyezkednek el, összhangban a földtörvényekkel, a természeti erőforrások védelméről szóló törvények gyűjteményével, az építési szabályzatokkal és előírásokkal. A leendő telephely helyét a meglévő elrendezés sémájához és az ipari vállalkozás általános tervéhez mutató hivatkozás figyelembevételével választják ki.
A körzeti elektromos hálózat kialakítása annak figyelembevételével történik, hogy az alállomások, elektromos hálózatok elhelyezésére nem mezőgazdasági hasznosítású, illetve alacsony termőképességű területeket használnak. Az építési folyamat során a talaj termékeny rétegét levágják és megőrzik, majd ezt követően helyreállítjákterméketlen föld.
Az érintett telkek tulajdonosai kártérítést kapnak a használt mezőgazdasági területért. Ha a földet ideiglenes használatra osztják ki, akkor ezt a talajt a jövőben másodlagos megművelésnek vetik alá. Az erőművek építésére kijelölt telkeken az épületek gazdaságosan helyezkednek el, a kisegítő szolgáltatások többszintes épületekben történő elrendezése érvényesül. Az új épületek nem akadályozzák a meglévő ipari és lakóépületeket.
Az elosztó elektromos hálózatok tervezése szigorúan az SNiP-ben megadott épületsűrűségi normáknak megfelelően történik. Az elektromos hálózatok további bővítésére a projektben előirányzott területek a tervezési megbízásnak és a gazdasági indoklásnak megfelelően kerülnek meghatározásra. A hamu- és salaklerakók területét a további nemzetgazdasági műtrágya-felhasználás figyelembevételével számítjuk ki.
Az alállomásépületek bejáratai és utak ugyanazon a telekosztási sávon vannak kialakítva, a mérnöki kommunikáció, a fűtési vezetékek, a víz- és csatornacsatornák kompaktan vannak elhelyezve, az átvezető csövek nem sértik a mezőgazdasági terület határait.
Légtér védelme
Ebből a célból a projekt kidolgozásakor intézkedéseket és speciális eszközöket terveznek a légkör föld feletti rétegének por- és károsanyag-tartalmának az egészségügyi előírásokra való csökkentése érdekében. Ezt a feltételt különféle teljesítménymutatók biztosítják.transzformátor alállomás, beleértve a legnagyobb teljesítményű üzemmódot.
Intézkedések a vízterek védelmére
Szennyvíztisztító létesítmények épülnek, hogy megvédjék a víztesteket a bekerülő szennyvíz által okozott szennyezéstől. Ezeket a létesítményeket az egészségügyi szabványok figyelembevételével építik. Az ipari szennyvíz feldolgozásának módját a tervezett üzem konkrét működési feltételeitől függően választják ki. A nagyfeszültségű vezetékek a víztestektől a szabályzatban előírt távolságokra épülnek.
A tisztítási módot a használt berendezés típusa és kapacitása befolyásolja. Figyelembe veszik a felhasználás módját, az üzemanyag típusát, az égéstermékek eltávolításának módját, a hűtőrendszert, az éghajlati viszonyokat és egyéb műszaki mutatókat. A kibocsátott szennyvizek projektjét az állami egészségügyi felügyelettel, a h altározók védelmével és más szervekkel egyeztetjük.
Közlekedési mozgások
Az alállomás üzemeltetéséhez szükséges külső és belső áruszállítást a lehetőségek műszaki-gazdasági mutatóinak összehasonlítása alapján tervezzük. Szállítószalagos, vasúti, vízi, közúti vagy légi szállítást használnak. A munkavállalók lakóhelyükről a munkaterületre történő szállítása a leghatékonyabb közlekedési móddal történik, ami lehetővé teszi a legkevesebb időt.
Az áruk és az utasok szállítása az ipari területeken található transzformátorállomásokra a meglévő közlekedési módok általános sémájához és a jövőbeli időszakok vágányfejlesztési projektjéhez kötődik. A szállítás terén kölcsönösen előnyös együttműködés vanszomszédos működő és tervezett vállalkozások.
Fűtőolaj, gáz, olaj fogadása, szállítása és tárolása
A napi tüzelőolaj-szükségletet az összes kazán 20 üzemórai normál teljesítményű működése alapján számítják ki. Ha az év leghidegebb hónapjának átlaghőmérsékletét vesszük figyelembe, akkor a számítást 24 órán keresztül kell elvégezni. A szilárd tüzelésű erőművek tervezése során figyelembe vették a gyújtóegység felépítését. Ha melegvizes csúcskazánokat használnak, akkor azok gazdaságosságát gyújtóberendezéssel kombinálják.
A vállalkozás elektromos hálózatainak tervezése az indító kazánház fűtőolaj-ellátásának figyelembevételével történik a fő vagy másodlagos fűtőolaj egységről. Ha fő tüzelőanyagként gáz felhasználását tervezik, akkor a kazánház részeként gázszabályzó pontot kell kialakítani. Az elosztó egység az alállomás területén külön épületben vagy előtető alatt található.
A gáztüzelőanyag-fogyasztás meghatározása az összes kazán maximális fogyasztása alapján történik. A gázszolgáltatás elosztópontonként külön-külön történik, tartalék bekötés nem tervezve. Az egyes elosztási pontokban a vezérlőeszközök száma még egy, ami tartalék.
Az erőműveket a transzformátor- és turbinaolajok gazdaságosságát szolgáló ponttal látták el. A létesítmény friss és használt termékek tárolására szolgáló tartályokat, szivattyúkat, szárítókat és visszanyerő berendezéseket tartalmaz. Transzformátorok öntése közben, mobilnitrogénnel vagy filmanyaggal védett gáztalanító egységek. Négy tartály turbinaolajjal és transzformátorolajjal van felszerelve az alállomás-komplexumban, két tartály külön van a motorolaj-kenőanyag tárolására.
Házvillamossági projekt
A projekt lakó- és középületek külső elektromos ellátását fejleszti, a belső vezetékek összetétele nem szerepel. A tipikus projekteket arra tervezték, hogy szabványos elrendezéssel csatlakoztassák az elektromos áramot a fogyasztókhoz. Ha az udvari épületek elhelyezkedése távol esik a szabványos megoldástól, akkor a projektet ezen változások figyelembevételével felülvizsgálják.
A lakás áramellátási projektjét főként új épületekben használják, ahol az építő cégnek minimális számú csatlakozási pontot kell készítenie. Létezik egy olyan projekt, amit egyedi projektnek neveznek, ami lehetővé teszi a külső, belső és háztartási áramellátás bevonását a fejlesztésbe. A háztartási áramellátás lehetővé teszi a kommunikációs és légkondicionáló rendszerek működését.
Projekt regisztrációs eljárás
A lakás áramellátási projektje alapvetően műszaki előírásokat tartalmaz. Ezeket az áramszolgáltató képviselője dolgozza ki, ehhez pályázatot nyújtanak be a szervezethez. A dokumentum a következőket jelzi:
- az objektum neve és hivatalos címe;
- a tervezési feszültségérték jelzője;
- számított terhelésjelzők;
- csatlakozott feszültség típusa;
- az energiafelhasználás irányát jelzi, például fűtést és melegvíz-előállítást.
Ezen kívül a kérelemhez csatolják a helyszín általános tervét, ingatlandokumentumokat, munkavégzési engedélyeket.
Kifejezésül megjegyzendő, hogy a projekt megvalósítása szakmai tudást és engedélyt igényel, ezért a dokumentumok elkészítését az energetikai cég szakemberei végzik, a projekt nem önállóan történik.
