A tégla épületek és építmények könnyen használhatók, és évtizedekig hűségesen szolgálhatnak. Az ilyen épületek tartóssága azonban közvetlenül attól függ, hogy a kőművesek mennyire végzik munkájukat. Egy ilyen ház építésekor többek között ki kell számítania a téglarakáshoz szükséges habarcs mennyiségét, valamint magát a keveréket is megfelelően elő kell készítenie.
Hogyan készül a habarcs
Rakja ki a téglaépületek falait, általában cement-homok keverékekkel. Az ilyen megoldások használata meglehetősen kényelmes, és erősségük is különbözik. Az ilyen típusú keverékeket két fő komponensből - cementből és homokból - állítják elő. Ezeket az összetevőket szárazon előre összeturmixolják. Ezután annyi vizet adunk hozzájuk, hogy kellően sűrű és egyben képlékeny masszát kapjunk.
A téglarakáshoz habarcsokat készíthet 1/3 vagy 1/6 cement/homok arányban. Az első típusú keverékeket általában csak az épületek és építmények azon szerkezeteinek építésére használják, amelyek folyamatban vannak.a művelet komoly stressznek lesz kitéve. Ezek lehetnek például nagy házak alapjai vagy teherhordó falai.
Mitől függhet a fogyasztás
Egy épület tervezésénél természetesen többek között ki kell számolni, hogy mennyi cement-homok keverékre lesz szükség az építkezéshez. Ehhez mindenekelőtt meg kell határozni a téglafektetéshez használt habarcs 1 m2-enkénti fogyasztását2 különböző kialakítású épületrészeknél.
A téglafalak építéséhez használt cement-homok keverék költségei például olyan tényezőktől függhetnek, mint:
- falazat vastagság;
- fektetési módszer;
- használt tégla típusa.
Kőműves vastagság
A különböző épületszerkezetek működése során eltérő terhelésnek lehetnek kitéve. Ennek megfelelően a vastagságuk eltérő. A téglafektetéshez használt habarcs fogyasztása ettől a legközvetlenebb módon függ. Az épület falazási technológiái az alábbiak szerint használhatók:
- "fél téglában";
- egyedülálló;
- másfél;
- dupla.
Az első falazási technológia alkalmazásakor 120 mm vastag falak készülnek. Ugyanakkor a szerkezet 1 m2 részére 51 szabványos téglát használnak fel. Az egyfalazat 250 mm falvastagságot biztosít. Ebben az esetben a fal 1 m2 falához 102 téglát használnak fel.
Másfél falazat felhasználásával 380 mm vastag szerkezetek készülnek. A téglát ebben az esetben 1 m-re költik2153 darab
Kettős falazat alkalmazásakor 510 mm vastagságú szerkezeteket kapunk. A téglafogyasztás ennek a technológiának a használatakor 204 db/m2.
Mekkora legyen a fugák vastagsága fektetéskor
A téglafalak építésének természetesen megvannak a maga sajátosságai. A cementhabarcs szilárdsága meglehetősen magas. De a különféle modern ragasztók, amelyeket például habtömbök fektetésekor használnak, ennél a paraméternél természetesen sokkal gyengébb.
A falazat szilárdsága cementkeverék alkalmazásakor csak akkor biztosítható, ha a téglák közötti varratok kellően vastagok. Ennek megfelelően általában elég sokat kell költeni a cementhabarcsra az épületek építése során.
Úgy gondolják, hogy a téglafal vízszintes varratainak vastagságának 10-15 mm-nek kell lennie. Házépítéskor feltétlenül be kell tartani ezt a szabályt. Ellenkező esetben az épület nem tart sokáig. A falazat függőleges hézagai általában vékonyabbak. Hiszen a ház üzemeltetése során nem tapasztalnak jelentős terhelést. A falazat függőleges hézagainak vastagsága 8-12 mm legyen.
A fogyasztás kiszámítása blokkonként
Az egyes téglák beszerelésekor a keverék a következőhöz kerül:
- két ágyvarrás;
- két kanál;
- két vége.
Habarcsfelhasználás számítása 1 m-re2 A falazás a költségek figyelembevételével történik:
- ágyvarráshoz - 600 cm3 mixek;
- 2 lökhárítóhoz - 156 cm3;
- 2 kanálhoz - 325 cm3.
Így egy falazókő beépítéséhez a cementkeveréknek 1081 cm-re lesz szüksége3.
Természetesen ekkora mennyiségű habarcsot csak kellően vastag falak lerakásakor használunk fel. A „féltégla” módszer alkalmazásakor nem hordunk fel cementmasszát a kanalakra. Ezért ebben az esetben egy tégla beépítésénél csak 756 cm-t használunk3 mix.
Habarcs fogyasztás 1 m2 téglarakásra
Egy szabványos egység beszerelése általában 1081 cm3 keveréket vesz igénybe. Ezért 540,3 cm3 oldatra van szükség a varrás felének lezárásához. A két mutató közötti átlagos érték 810,75 cm3. Ez alapján meg lehet határozni az oldat 1 m3-re eső fogyasztását2.
Ez a szám egyenlő lesz falazat használatakor:
- "fél tégla" - 0,041 m3;
- egyetlen – 0,83 m3;
- másfél - 0,124 m3;
- dupla – 0,165 m3.
A habarcs fogyasztása 1 m-re vonatkoztatva3 téglafektetési méterenként:
- "fél tégla" 53 blokkhoz - 0,189 m3;
- egy 102 tégla használata esetén - 0,221 m3;
- másféllel 153 blokkhoz - 0,234 m3;
- mikordupla 204 téglához - 0,240 m3.
Fogyasztás 1 m2-enként más típusú tégla használata esetén
Az épületek és építmények falainak fektetését leggyakrabban szabványos, egyedi tömbök segítségével végzik. Néha azonban a házszerkezeteket más típusú téglák felhasználásával építik. Ezek lehetnek például másfél szabványos nagyobb méretű (250 x 120 x 88 mm) tömbök. Ebben az esetben a fogyasztás 1 m2 a következő lesz:
- féltégla falazathoz - 0,009 m3;
- egyetlen – 0,023 m3;
- másfél - 0,032 m3;
- dupla – 0,051 m3.
Hogyan lehet átváltani a köbmétert literre
Az építőipari szakirodalomban az 1 m2-re eső habarcsfogyasztást2 általában m3-ban adják meg. Bármely szerkezet független felépítése esetén azonban a felhasznált keverék mennyiségét általában vödrökben számítják ki. Ez literben értendő. A köbméterek átszámítása erre a mértékegységre nagyon egyszerű: 1 m3=1000 liter. Azaz például ha egyfalazási technológiát használunk közönséges téglákból, 221 liter habarcs megy el 1 m3 építkezésre.
A homok és cement mennyiségének számolása
Az öntésre szánt betonkeverékeket, például alapozást, gyakran készen vásárolják meg magánházak építésekor. A téglarakáshoz használt cementhabarcsokat a legtöbb esetben elkészítika helyén. Végül is az ilyen kompozíciókat a falak építése során meglehetősen lassan fogyasztják. Ezért kis mennyiségben főzik meg – adagokban.
Ennek megfelelően egy épület tervezésekor gyakran ki kell számolni, hogy mennyi homokot és cementet kell vásárolni a tömeg keveréséhez. Ezeknek az anyagoknak a fogyasztása elsősorban a téglafektetési habarcs elkészítésének arányától függ.
1 m3 1/3-os összetételű elkészítéséhez például 325-350 kg cementre van szükség. Egy ilyen oldat keveréséhez homok 1125-1350 kg.
Néha különféle szerkezetek fektetésére arányaiban nem szabványos megoldásokat is alkalmaznak. Ebben az esetben a szükséges cementmennyiség meghatározásához 1 m3 homok felhasználás mellett a következő képletet használhatja:
Vb=Qb/y, ahol
Qb - cementfogyasztás, Vb - homokfelhasználás (esetünkben 1 m3), y - cement térfogatsűrűsége kg/m3.
Más típusú falazókeverékek
Tehát, mennyi habarcsot fogyasztunk 1 m2 téglafektetésre, megtudtuk. A tisztán cementkeverékeket azonban általában csak erősen terhelt szerkezetek építésére használják. Ilyen megoldások alkalmazásával például épületek alapjai vagy teherhordó falai építhetők fel. Minden más esetben általában több műanyag keveréket használnak:
- meszes;
- agyag.
Az ilyen kompozíciók fogyasztása legtöbbször ugyanaz, mint a tisztán cementeké. Erősség szempontjából az ilyen típusú megoldások valamivel rosszabbak, mint a szokásosak. Ugyanakkor rugalmasabbak is. Vagyis a használatukkal épített falak ritkábban repednek.
A következő képlet segítségével meghatározhatja, hogy mire van szüksége egy jó minőségű lágyítóoldat elkészítéséhez:
Vd=0,17(1-0,002Qb), ahol
Qb - cementfogyasztás 1 m-re3 homokra.
Vízfogyasztás
A téglarakáshoz szükséges minőségi habarcs elkészítéséhez nem elég a száraz hozzávalókat megfelelő arányban összekeverni. Szükséges továbbá a megfelelő mennyiségű víz hozzáadása a masszához. Ha az oldat folyékonynak bizonyul, az épület a jövőben sem fog túl sokáig tartani. Ebben az esetben a varratok törékenyek lesznek, és elkezdenek megrepedni, és elhasználódnak.
Túl vastag habarcs a kőműveshez általában szintén nem készül. Rendkívül kényelmetlen ilyen tömeggel dolgozni, aminek következtében a fal egyenetlen és hanyag lesz. És ebben az esetben az épület építése indokolatlanul sok cementet igényel. A kiváló minőségű falazóanyag keveréséhez szükséges vízmennyiség kiszámításához speciális képleteket is használnak. Nem lesz nehéz elvégezni velük a szükséges számításokat.
A 9-10 cm mozgékonyságú oldatok esetében, amelyeket például mész vagy agyag lágyítóként használnak, a vízmennyiség kiszámításának képlete a következőképpen néz ki:
B=0,5(Qb+Qd), ahol
B - vízfogyasztás 1 m-re3 homokkilogramm, Qb - cementfogyasztás, Qd - agyag vagy mész fogyasztás.
Anyagok kiválasztása
A téglaszerkezetek fektetésekor természetesen be kell tartani a varratok vastagságát. Az ilyen szerkezetek szilárdsága azonban közvetlenül függ az építkezéshez használt habarcs minőségétől.
Az ilyen keverékek anyagválasztása elsősorban az építendő szerkezet típusától függ. Azon szerkezetek fektetéséhez, amelyek működés közben nincsenek kitéve komoly terhelésnek, például utcai tornácok vagy alacsony kerítések, általában M200 cementre készített habarcsot használnak.
A belső válaszfalak építésére szánt keverékek általában M300 márkájú anyagból készülnek. A hátsó teherhordó falakat leggyakrabban M400 cementhabarcsra építik fel. A legtöbb esetben ugyanazt az anyagot használják az alapozáshoz. Néha az épület alapjait M500 cementből építik.
A falazókeverékek gyártásához használt homok kőbányában és folyóban egyaránt használható. Mindenesetre a részecskék mérete nem lehet túl kicsi, és nem lehet különösen nagy. Az oldat keverésére való felhasználás előtt a homokot át kell szitálni.
