A vihar (eső) szennyvíz olyan csatornarendszer, amely időben eltávolítja a lefolyást a szolgáltatási területről. A használat körülményeitől függően az ilyen rendszerek eltérő funkcionális komponensekkel rendelkezhetnek, eltérőek lehetnek a méretparaméterek és a védelmi kiegészítések tekintetében. Az alkalmazási területeket tekintve a csapadékcsatorna rendszert a városi utcák rendezésében, az ipari létesítmények infrastruktúrájában és a magánháztartások műszaki és kommunikációs támogatásában használják.
Szennyvízszerkezet
A többi vízvezeték-infrastruktúrához hasonlóan a csapadékcsatornák is csővezeték-hálózatokon működnek. A csövek segítségével a víz a rendszer egyik funkcionális pontjáról a másikba jut. A munkaciklus a csapadékvíz-bevezetőkkel ellátott szakaszoktól kezdődik, amelyek helyi vízgyűjtést végeznek. Ebben a minőségben gyakran csúszdákkal ellátott tálcák működnek. Vízelvezetés céljából árkokban vannak felszerelve úgy, hogy a lefolyókat gravitációs erővel az elosztó csővezetékre lehessen irányítani. Különféle csapadékvíz bemenetek is egy ajtótálca. Az ilyen eszközöket a kapuhoz vagy a bejárat közelében kell felszerelniház.
A csapadékcsatorna-rendszerek telepítése hiba nélkül biztosítja a kapacitív víztároló meglétét. Ezek olyan eszközök, amelyek felhalmozzák a primer vízfelvételekben összegyűlt vizet. Különböző módon megvalósíthatók, de a fő feladat ugyanaz marad - elegendő felszíni vízfelvétel biztosítása a terület elárasztásának kockázatának kiküszöbölése érdekében.
A csapadékcsatorna rendszer tisztító funkciója
A háztartási hulladékot és szennyvizet befogadó szennyvízgyűjtővel ellentétben az esővíz elvezetése nem igényel mély biológiai kezelést. Természetesen vannak olyan rendszerek, amelyekben a szeptikus tartály a viharcsatornák vevőjeként is működik. És ebben az esetben a tisztítás teljes mértékben a tartály képességeitől függ. A szeptikus tartály egyaránt működhet egyszerű tárolóként tisztítási funkciók nélkül, és többlépcsős szűrési eszközként. A szeptikus tartály és a csapadékcsatorna feladatainak szétválasztása éppen a különböző tisztítási követelmények miatt van értelme. A csapadékvizet a talaj ökológiai állapotának megzavarása nélkül lehet a talajba vezetni. A vízelvezető rendszer védelme érdekében azonban továbbra is alapvető szűrésre van szükség. Ezért a viharcsatorna-tisztító rendszer gyakran tartalmaz homokcsapdákat, amelyek felfogják a nagy talajrészecskéket, törmeléket és köveket. Vagyis mechanikus tisztítószűrőket használnak, amelyek megakadályozzák a csővezeték, a tárolótartály és a gyűjtőegységek fizikai szennyeződését.
Módszer szerinti osztályozásvízelvezető rendszer
Jelenleg háromféle csapadékvíz-csatorna-rendszer létezik. Először is, ez egy árok-konfiguráció nyitott lefolyócsatornákkal. Az ilyen rendszereket általában városokban használják, és többféle feladatot is elláthatnak, beleértve a kertészeti területek vízelvezetését és öntözését. Szerkezetileg az ilyen hálózatokat az utak és utcák mentén elhelyezett árokbeton tálcák rendszerei alkotják. Az ároktálcákat perforált felület jellemzi, amely lehetővé teszi a víz passzív eloszlását a talajtakaróban. Szintén külső csapadékcsatorna rendszer is használható a telkes magánháztartások elrendezésében, de ez a megoldás hatástalan lesz. Városi környezetben a nyitott rendszer már csak a nagy teljesítménye miatt is előnyös, mivel nagy mennyiségű vízzel működik. De egy kis területen a zárt rendszerű lehetőség hatékonyabb. Ebben a konfigurációban a lefolyó vizet a tájképi tömb részét képező tálcákba gyűjtik össze. Más szóval, a csővezeték-hálózatot egy talajrésbe helyezik, és védőberendezésekkel borítják. A harmadik lehetőség egy kombinált kialakítás, amelyben a nyitott és zárt szakaszok helyettesítik egymást a vízelvezető kör áthaladásának feltételeitől függően.
Osztályozás a víztartályok konfigurációja szerint
Mind a nyitott, mind a zárt csatornarendszerek különböznek a vízgyűjtők felépítésében. A pontsémákban a rácsos fogadó tölcséreket egymástól elkülönítve szerelik fel. Vagyis kis földalattivagy földi tartályok a legintenzívebb vízáramlásnak megfelelően. Ebben az esetben a vízgyűjtők összes pontja egyetlen, a tározóra irányított hálózatba egyesül. Egy másik lehetőség a kollektorok lineáris elrendezése. Így a telephelyen folyamatos vízelvezető és csapadékcsatorna rendszer alakul ki, amely már a gyűjtés folyamatában több vízellátási forrást is egyesít. Egyébként a csapadékvíz gyűjtő és elvezető csatornák felszerelése általános elvek szerint történik szűrők, gyűjtőegységek és rácsok integrálásával.
Esőcsatorna kialakítás
A kis területek csapadékvizét is olyan tervezési megoldás alapján kell elhelyezni, amelyben a szivattyúvezetékek, a vízgyűjtő, elosztó és felhalmozási pontok számítanak. Sőt, a projekt alapja önállóan is kialakítható, meghatározva a legvalószínűbb vízkiömlési forrásokat és az optimális befogadási helyet. A tervnek tartalmaznia kell a lefolyók körvonalait, a kommunikációk, berendezések és tárolók elhelyezését. A vízelvezető rendszer és a csapadékcsatornák komolyabb projektjei a terület geodéziai felméréseinek megvalósítását is biztosítják. Az elemzés egyik fő tárgya a talajvíz előfordulási szintje lesz, amely meghatározza a vízelvezető rendszer és a tározó optimális elhelyezkedését, amely biztosítja a szennyvíz közvetlenül a talajba történő elvezetését.
Csővezeték és kapcsolódó berendezések telepítése
A csövek használata kívánatosa műanyagok, mivel nem korrodálódnak, könnyen felszerelhetők, és alig vagy egyáltalán nem igényelnek karbantartást. A fektetést egy árokban végzik, amelynek alját korábban homokkal, kaviccsal borították és geotextíliával borították. Ezután a kialakított hálózatot geotextíliába kell csomagolni úgy, hogy a vízelvezető töltőanyag teljesen lefedje a csövek felületét. A csatlakozások megfelelő méretű komplett tengelykapcsolókkal készülnek. Ezután a kollektorok, a kollektor és a vevő funkcionális egységei elrendeződnek, amelyekkel a csapadékcsatorna rendszer kölcsönhatásba lép. Ebben az esetben a telepítést a víz felhalmozódási helye felé eső lejtő betartásával kell elvégezni. Tehát 1 m-re körülbelül 1-2 cm lejtőt kell biztosítani. Ugyanez vonatkozik azokra a hálózatokra, amelyekben a fő csatornahálózat lesz a végső gyűjtőhely. Addig nem érdemes feltölteni a csatornákat, amíg a csővezetéket munkakörülmények között nem tesztelték.
Szennyvízcsatorna-fedél felszerelése
Az árok csapadékcsatorna-csatornával való lefedésének legegyszerűbb módja, ha ugyanazzal a kiásott talajjal töltjük fel. Ehhez azonban meg kell győződnie arról, hogy a vezeték megbízhatóan le van zárva, és a szerkezetében homok- és kavicsrétegek vannak. Ha a csatorna a helyszín kritikus funkcionális területein halad át, további megerősítésre lehet szükség. Az utak, parkolóhelyek és a járművek bejárata alá további megerősítést kell beépíteni. Ehhez átfedések használhatók, amelyeket a jövőben sűrű talajréteggel is borítanak. Demég a csapadékcsatorna-rendszer telepítésének szakaszában is ajánlott a hálózat terhelését a megfelelő csövek segítségével kiszámítani. Különösen ajánlott nem perforált fémcsövet fektetni az út alá egy autó számára. Műanyag használata is megengedett, de páncélozott héjban. A vízelvezető és geotextília rétegek ugyanúgy készülnek, mint a többi kontúron.
Biztonsági zóna szervezése a csatornák közelében
Az SNiP normáival összhangban vízellátást biztosító hidrológiai erőforrásokat speciális védelmi övezetekbe vezetik be. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a csatornákra is. Ha városi és közterületekről beszélünk, akkor az ilyen területek sugarának körülbelül öt méternek kell lennie. Magánháztartásban természetesen nem szükséges ennek a szabványnak a szigorú betartása, de hasznos lesz néhány olyan elv alátámasztása, amelyek alapján a csapadékcsatorna-rendszer és a szomszédos terület védve van. Különösen tilos ideiglenes építményeket építeni a csatornák közelében, szeméttelepeket rendezni, virágágyásokat törni és fákat ültetni.
Vihar lefolyó tisztítása
Típustól és helytől függetlenül a csapadékcsatornákat rendszeresen át kell öblíteni. Ehhez szivattyúkat használnak, amelyeket a vízgyűjtő helyekre telepítenek. A háztartásban egy egységgel meg lehet boldogulni, felváltva átrendezve a vízfelhalmozódás helyére vezető körökre. A szivattyú csatlakozik a helyi vízellátó rendszerhez, és egy nyomósugár irányítja végigcsatorna a lejtő felé. Az áramlás megszünteti a szennyeződéseket a zárt terekben, amelyekhez fizikailag nem lehet hozzáférni. Ezenkívül a csapadékcsatorna-rendszer használatának szabályai megkövetelik a tárolótartály külön tisztítását. Ezenkívül a belső felületeket rendszeresen vegyszeres fertőtlenítésnek kell alávetni a terület megfelelő egészségügyi és környezeti állapotának megőrzése érdekében.
A vízelvezető rendszer gondozásának jellemzői
A csatornakivezetéshez kapcsolódó vízelvezető rendszer speciális karbantartást igényel. Mindenekelőtt a lefolyó felső rétegét mindig lazán kell tartani - így hatékonyabban szívja fel és engedi át a vizet a talajba. Ugyanezen okból nem ajánlott homok-kavicsos halmokon sétálni, és még inkább nehéz felszerelést használni rajtuk. Ha a helyszínen a vízelvezető és csapadékcsatorna rendszer köztes kutakhoz és gyűjtőcsomópontokhoz csatlakozik, akkor azokat külön sorrendben meg kell tisztítani a szennyeződéstől és a homoktól. Kívánatos, hogy ezt a munkát automatikusan, szivattyús alátétekkel, úszóval hajtsák végre.
Következtetés
A kerti szaniter felszerelések sokfélesége lehetővé teszi az esőcsatornák különféle konfigurációinak megszervezését. A legmegbízhatóbb megoldás egy olyan rendszer lenne, amelyben zárt hálózat (árok) valósul meg, amelyet tálcák, kutak, kollektor és szűrőmembránok egészítenek ki. Ami a tisztító funkciót illeti, a szennyvíz- és csapadékcsatorna rendszer csatlakoztatható a szeptikus tartályhoz, amelyviszont többlépcsős biológiai szennyvízkezelést fog végezni. De ismét közvetlenül a viharcsatornák, és nem igényelnek finom szűrést. Elég, ha a rendszert jó minőségű homokfogókkal és rácsokkal látják el, amelyek felfogják a nagy törmeléket. Egy másik dolog az, hogy a csatornarendszer ezen alkatrészei rendszeres kézi tisztítást igényelnek, különben fennáll a csatornák eltömődésének és a helyszín későbbi elárasztásának veszélye.
