Ha homokos talaj van azon a területen, ahol a ház építését tervezik, akkor feltételezhetjük, hogy szerencsés. Az ilyen talaj jobb, mint a tőzeg vagy agyagos talaj. Teherbírása remek, ami különösen igaz a durva homokra. Jól átereszti a vizet, ezért nincs kitéve a fagynak, és a legfinomabb homok kivétel. De ebben az esetben is ki kell egészíteni a tervezést egy vízelvezető rendszerrel, amelynek jellemzőit az alábbiakban tárgyaljuk.
Homoktalajok változatai
Ha úgy gondolja, hogy ha homokos talajra épít egy házat, akkor semmi gond nem lehet, akkor tudnia kell, hogy ez nem teljesen igaz. A hibák elkerülése érdekében a munka első szakaszában geodéziai vizsgálatokat kell végezni, amelyek meghatározzák a talaj típusát. Ez lehet:
- poros;
- közepes szemű;
- finomszemcsés;
- kavics.
A poros talajban nagyszámú homokszem található, amelyek mérete nem haladja meg a 0,1 mm-t. Ezt a homokotpornak tűnik, és a finom homokszemcsék fajsúlya 75%. Az ilyen talajt meglehetősen nehéznek tekintik, mert hajlamos a talajvíz telítettségére és a futóhomok kialakulására. De még ebben az esetben is van csodaszer.
A finomszemcsés poros homok szinte teljes egészében homokszemcsékből áll (több mint 75%). De méretük már eléri a 0,25 mm-t. Bőséges nedvesség esetén az ilyen talaj elveszíti teherbíró képességét, ezért a szerkezetek további vízszigetelést igényelnek.
Melyik alapot válasszuk homokos talajhoz?
Mielőtt alapot építene a homokba háza számára, ki kell választania annak típusát. Például bármilyen alap alkalmas nagy homokos talajokhoz. Azonban gyakrabban használt szalag- vagy oszlopszerkezetek, amelyek alapozótömbökre vagy kerámia téglákra épülhetnek, amelyek azonban csökkentik a szerkezet teherbíró képességét.
Ha egy házat pince nélkül terveznek építeni, jobb, ha szalagos sekély alapot építenek. Választhat oszlopalapot is, könnyű anyagokból, például panelekből vagy fából készült házhoz alkalmas. A homokos talajra alapozás kiválasztásakor meg kell határoznia, hogy milyen kicsik a homokszemcsék a talaj alján. Ha a homok elég finom, poros, akkor a legjobb megoldás egy monolit csíkos sekély alapozás.
A zúzmara hatásának csökkentése érdekében célszerű az alapot trapéz alakúvá tenni, lefelé tágulva. A szalagalap előnyei között szerepel, hogy nem olyan erős hatást gyakorol a talajerózióra. A kezdet előttaz árok kiöntését vízállóvá kell tenni úgy, hogy az alját speciális fóliával lefektetjük.
Ha a homokon történő építkezés nehéz épület építését is magában foglalja, jobb, ha cölöp- vagy cölöpszalagos opciót szerel fel. Ha a talaj gyenge, jobb, ha durva homokból készült homokpárnára alapoz. Gyenge talajhoz cölöpszalagos alapozás megfelelő. Jól illeszkedik futóhomok képződésére hajlamos talajra.
Az ilyen szerkezetek építéséhez jelöléseket készítenek, és alapozási gödröt ásnak. Zsaluzat van benne beépítve, majd kutakat fúrnak a szalag metszéspontjain. Mélységüknek olyannak kell lennie, hogy megbízható talajt lehessen elérni.
A futóhomok alapozásának kiválasztásakor jobb, ha előnyben részesítjük a cölöpszalagos szerkezetet, amely a tartók alján távtartókkal rögzített azbesztcement csövek lesznek. A mélység harmadába öntjük az oldatot, majd a cső felemelkedik, így alulról megvastagodás képződik.
Sekély homokos talajon cölöpalapot építhet. Stabil és tartós, mert a cölöpök a fagyásvonal alatt helyezkednek el. Az ilyen kialakítás megbízhatóbb, mint egy oszlopos kialakítás, amely a felborulás hatására meghajolhat vagy széteshet.
A cölöpcsavaros alapot futóhomokra is szerelik, mivel a támasztékok szilárd talajt érnek el. A homokon lévő födémalapot úszónak is nevezik. Ez annak köszönhető, hogy a talajjal együtt mozog. Ezért a szerkezet szinte nincs kitéve a megsemmisítésnek. Megbízható és tartós, de az anyagfelhasználás miatt drága. Alkalmas födémalapmozgó talaj, például domboldalon. Ilyen körülmények között a ház a tűzhellyel együtt lebeg anélkül, hogy megsérülne.
A szalagalapozás jellemzői
A homokon lévő szalagalap nem mélyül túl, maximum 70 cm.. Ilyen szerkezetre lehet majd vázas, fa, panel vagy kis téglaházat rakni. A habblokk épület is tökéletesen fog tartani a szalagalapzaton.
A szalagszerkezet lehet előregyártott vagy monolit. A pincével vagy lakóalagsorral rendelkező masszív házakhoz mélyen eltemetett alapot készítenek. A téglaház homokon lévő alapozásának mélysége 20 cm-rel a talaj fagyszintje alatt van. Mélyalap építésénél minden oldalról vízszigetelni kell, teljes vízelvezetést készítve. Ez lehetővé teszi, hogy alagsoros házat építsen még magas talajvíz mellett is.
Szalaglap építése
A homokon lévő szalagalapozás egy bizonyos algoritmus szerint épül fel. Az első szakaszban el kell távolítani a termékeny talajréteget a helyről, ki kell egyenlíteni a felületet és meg kell jelölni. Ehhez egy tervet vagy projektet használnak.
Ezután egy 80 cm-es árkot ásnak, melynek szélessége 20 cm-rel szélesebb, mint a leendő falak A következő lépés a zsaluzat építése lesz:
- rétegelt lemezből;
- profilozott lap;
- deszkák kivágása.
A szerkezet belseje polietilénnel borított. Egy sekély szalag esetében a megerősítés fontos szerepet játszik. A végső szakaszbana zsaluzatot betonnal öntik.
Alapozás vízelvezetéssel
A homokon lévő alapot vízelvezetéssel kell kiegészíteni, ami különösen fontos a finom talajon álló épületeknél. A leghatékonyabbak a zárt rendszerek, ahol a csövek játsszák a főszerepet. Egyikük gyártásához műanyag csatornacsövet kell venni, amelybe lyukakat fúrnak. A termékeket geotextíliába csomagolják, és a ház körül ásott árokba helyezik. A felszínen kanyarokat kell készíteni, amelyeket kavics borít, felülről pedig mindent geotextíliával és talajjal borítanak.
Cölöpös alapozás építése
A homok alapozása lehet cölöpszalag. Eszközéhez jelöléseket készítenek a területen, és alapozási gödröt ásnak. Zsaluzat van benne beépítve, majd kutakat fúrnak a szalag metszéspontjain. Ott süllyesztik le az azbesztcement csöveket. Az oldatot beleöntik.
Az idomot a csőbe helyezzük, majd az oldatot a végéig öntjük. A betonacélnak a felület fölé kell nyúlnia, hogy az alapozószalag erősítéséhez csatlakozhasson. Ha a talaj nem túl nedves, és nem jut víz a kútba, akkor a cölöpöket csövek nélkül is ki lehet önteni.
A kutak előkészítése után az alsó részét ekével bővítik, majd ráerősítik és betonozzák. Miután a cölöpök megszilárdultak, megkezdheti az alapozószalag kialakítását. Ahhoz, hogy erősebb szerkezetet kapjunk, el kell végezniegyszerre önteni, hogy a rétegek között ne legyenek szilárdságot csökkentő varratok. Nem ajánlott a vasalás egyes részeit hegeszteni, mert a varratok helyén korrózió képződik. Az alapot finom homokra öntve 6 hónapig állni kell, mielőtt folytatná a munkát.
Cölöpalapozás
Homokra cölöpalap építhető, ha a talaj finomszemcsés. A szerkezet szilárd, a támasztékok a fagypont alatt helyezkednek el. A cölöpök lehetnek:
- töltött;
- csavar;
- unalom.
Amint készen vannak a kutak, már készíthet csöveket tetőfedő anyagból. A csövek felső része több rétegből készül, majd az anyagot puha acélhuzallal húzzák össze, amely a zsaluzat részévé válik. A cső kútba történő beszerelése után fontos megbizonyosodni arról, hogy a gödör ne legyen feltöltve vízzel több mint a térfogat negyedénél.
A betonöntéskor tetőfedő anyag szükséges, hogy a cementtej ne kerüljön a talajba, és a fagyfelhajtó erők a durva cölöpfalra hatnak, nem pedig a tetőfedő anyagnak köszönhetően kapott sima falra. A tetőfedő anyagú kúthoz megerősítő ketrecet kell készíteni. Ehhez 6 mm-es rudakat használnak. Keresztrúddal vannak rögzítve.
Cölöpcsavaros alapozás
Egy csavarcölöpöt több ember erőfeszítésével a talajba csavarnak. Egyikük folyamatosan figyeli a támaszték szintjét, míg a többiek a kívánt jelig próbálják becsavarni. A termék utánkiderült, hogy a talaj fagyszintje alatt van, egy szinten levágják és betonnal öntik. A cementhabarcsnak be kell jutnia a cölöpcső belsejébe, mert ez megerősíti a tartót és megóvja a fémet a korróziótól.
Miután a beton megszilárdult, egy fémfejet hegesztenek a csavarcölöpökre. Az épület tömegéből származó egyenletes terhelés biztosítása érdekében a cölöpöket meg kell kötni. A nehéz házak építésekor a további szilárdság érdekében a hevederezést egy csatornából hajtják végre.
Az alapozás felső része rácsos. Elosztja a teherhordó elemek terhét. Egyenetlen szakaszon a támasztékok különböző hosszúságúak lesznek, de felső részüknek azonos szinten kell lennie. Egy halom felhelyezése körülbelül 45 percet vesz igénybe.
Alap víz- és hőszigetelése homokos talajon
A hő- és vízszigetelés segít megvédeni az alapot a fagyhullámtól és a nedvességtől való tönkremeneteltől. Vízszigetelő réteg létrehozásához használhat vízbázisú masztixet vagy bitument. Ugyanakkor el kell hagyni a szerves oldószer alapú masztixeket, mivel ezek összetevői reagálhatnak a szigetelésre és tönkretehetik azt.
Az extrudált polisztirolhab, más néven polisztirolhab, kiváló anyag lesz az alap hőszigetelésére. Lemezei kényelmesen csatlakoztathatók egymáshoz és speciális ragasztóval rögzíthetők az alaphoz.
További ajánlások az alapozás szigeteléséhez
Az alap hőszigetelési munkáinak megkezdése előtt el kell végezni a bevonat vízszigetelését. Erre általábanpolimer pasztát használnak. A táblák ragasztásához ragasztót kell készíteni, a lapokra hegyesen vagy a teljes felületen felhordani.
Miután a ragasztó megszilárdult, folytathatja a következő lemez rögzítését, a rögzítő hornyok igazításával. A hőszigetelés minőségének javítása érdekében megengedett egy második réteg beépítése, amelynek elemei sakktábla-mintázatban lesznek elhelyezve.
Zárásként
A homok típusától függően ki kell választania az alapozás típusát. Ha durva kavicsos homok van a területen, akkor nagy szabadságot élvezhet az alap kiválasztásában. De futóhomokra és finom homokra építve csak bizonyos típusú alapokat választhat. Az optimális megoldás ebben az esetben a cölöpszalag-, szalag- vagy cölöpalapozás. Különös figyelmet kell fordítani a víz- és hőszigetelésre, amely megvédi a házat a talajmozgásoktól és a nedvességtől.
