Minden kertésznek ismernie kell a telkén növekvő fák szerkezetét. Ez szükséges a megfelelő gondozásukhoz. Ráadásul az almafa gyökérrendszere sokat mondhat egy egész palántáról. A föld alatti rész szerkezetének és állapotának ismeretében pontosan meg lehet határozni a leszállási módot.
Az almafa légi része
A gyümölcsfa légi része egy tőből és egy koronából áll, amelyek belsejében viszont számos különböző képződmény található.
- Shtamb a törzs egy része, amely a gyökérgallér és az első oldalnyúlvány között helyezkedik el. A palánta vásárlásakor ügyelni kell a törzs állapotára: nem mutathat semmilyen sérülést a kéreg épségének megsértése, foltok és fagyási nyomok formájában.
- Krone – a fa összes ága.
- A hajtások egy éves neoplazma, amely szárból és levelekből áll.
- A levelek a fa zöld része, ahol számos fontos folyamat játszódik le, mint például a fotoszintézis és a gázcsere. Ez az elem eltérő lehetforma és szín az almafajtától függően.
- A generáló ágak számos alfajra és komponensre oszlanak.
Nézzük meg, miből állnak a formáló ágak:
- A gyümölcsök gallyai évszakonként cserélődnek, hosszuk nem haladja meg a 15-20 cm-t, a csúcsrügy virágzó (reproduktív), az oldalrügyek vegetatívak.
- Spear - egynyári hajtások, amelyek hossza 2-15 centiméter. Az oldalrügyek vegetatívak, az apikális bimbó lehet szaporodó és vegetatív is.
- Ringlets. Az ilyen ágak életkora 1 és 5 év között változhat, méretük nem haladja meg az 5 centimétert, az oldalsó folyamatok fejletlenek.
- A gyümölcsök a gyűrűs virágzás utáni gyümölcszacskók képződéséből származnak. Évelők (3-6 év).
- A Ploduhi a legrégebbi képződmények (6-18 évesek). Gyűrűből, hüvelyből és gyümölcsgallyakból alakult ki.
A reproduktív és vegetatív rügyek közötti különbség az, hogy egyesek virágokat, míg mások hajtásokat és leveleket képeznek. A termésbimbók általában nagyok és kerekek.
Az almafa gyökérrendszerének biológiai leírása
Egy almafa gyökérrendszere szerkezetében és funkciójában is alig különbözik más fák rendszerétől. A vastag vázgyökerek a gyökérnyaktól eltávoznak, ahonnan másodrendű folyamatok képződnek, és belőlük a harmadik. Minél távolabb van az elágazás, annál vékonyabb és kisebb. A legkülső részt szennyeződésnek nevezik, a legvékonyabbata formációkat "gyökérlebenynek" nevezték.
Az ilyen ágak fiatal része a legfontosabb a fa szerkezetében és életében. Sűrű, vékony szőrszálak borítják, amelyek aktívan keresik és felszívják a vizet, így az almafa minden részét ellátják ezzel az erőforrással.
Nyílt gyökérrendszerű palánták
Almafa, melynek gyökérrendszere nyitott, ültetés előtt légi rész és csupasz gyökerek. Az ilyen fák palántáit könnyebb ellenőrizni, és látni a hibákat.
A gyenge minőségű növény vásárlásának elkerülése érdekében a következő tényezőket kell figyelembe vennie:
- A gyökereknek fehérnek kell lenniük, és minden irányban el kell ágazniuk.
- A minőség és az egészség fontos mutatója a mechanikai sérülések hiánya és a rugalmasság.
- A redőknél megrepedő száraz gyökerek valószínűleg nem fognak gyökeret verni új helyen.
- Az oldalsó folyamatok kis száma vagy hiánya idősebb palántára utalhat, az ilyen anyag valószínűleg nem gyökerezik, vagy nagyon fáj.
- Ha duzzanat látható a gyökereken, akkor valószínűleg ez a fa gyökérrákkal fertőzött.
- A nyitott gyökérzetű almafák 2 hétnél tovább nem lehetnek talaj nélkül. Ezért nagyon fontos odafigyelni arra a dátumra, amikor a palántát a boltba vitték.
Almafa ültetésének helyének kiválasztása
Az almafa ültetési helyének kiválasztásakor, a gyökérrendszer típusától függetlenül, be kell tartania a következőketszabályok:
- A helyszínnek jól megvilágítottnak kell lennie, ezért magas és terebélyes fák ne legyenek a közelben.
- Célszerű olyan helyet választani, ahol nem lesz erős és viharos szél.
- Az almafákat erre a növényre elkülönített parcellán érdemes elhelyezni, más gyümölcs- és bogyós ültetvények közelsége nem üdvözlendő.
- A fák jó minőségű beporzásának biztosítása érdekében szokás különböző fajtákat egymás mellé ültetni, termőidőben eltérően.
Almafa ültetés ősszel
Az almafa gyökérrendszerének meg kell erősödnie, hogy a fa elkezdhessen gyümölcsöt teremni. Ezért az ültetés időpontjának kiválasztásakor sok kertész az őszi időszakot választja. Ez a módszer alkalmas a déli régiókra vagy zárt gyökérrendszerű palántákra. Ezeket a munkákat szeptember végétől október elejéig szokás végezni, miközben a talajnak lazának kell lennie, át kell engednie a levegőt és a nedvességet.
- Körülbelül egy hónappal a palánta kiültetése előtt 70-80 cm mély és 1 méter átmérőjű gödröt kell ásni, a termékeny talajréteget le kell választani és félre kell tenni.
- Ahhoz, hogy a leendő almafának legyen támasztéka, egy csapot kell ásni, aminek 40-50 centiméterre kell kinyúlnia a talajból. Hogy az alsó része ne rohadjon meg, előégetjük.
- A talajnak a lehető legtermékenyebbnek kell lennie, ezért a gödörbe humusz, trágya, komposzt, tőzeg és egy termékeny talajréteg keverékét kell önteni, amelyet előre eltávolítottak.
- Beszállás közbensekély lyukat kell készíteni, amelybe a fa gyökereit helyezik, majd meg kell őket szórni talajjal. Ebben az esetben a gyökérnyak 5 centiméterrel nyúljon ki a talajból.
- Ezután a palántát egy fogashoz kell kötni, és fel kell önteni sok vizet.
- A fák közötti távolság átlagosan 3-4 méter legyen. Az ültetési minta kiválasztásakor ügyelni kell az almafajtára.
Almafa ültetés tavasszal
Ez a módszer a legalkalmasabb a mérsékelt éghajlatú és fagyos télű területeken. A zárt gyökérzetű almafák is védekeznek a tavaszi ültetés során.
Tulajdonságai a következők:
- Az ültetési munkákat legjobb április 20-án elvégezni.
- A folyamat teljes technológiája teljesen hasonló az őszi időszakhoz, kivéve, hogy tavasszal és nyáron szükséges a fiatal fát megfelelő mennyiségű nedvességgel ellátni.
- Ültetés előtt a nyitott rendszerű palánta gyökereit meg kell nedvesíteni úgy, hogy egy napig egy vödör vízben hagyjuk.
- Az oszlop körüli talajt talajtakarni kell, hogy megtartsa a nedvességet.
Zárt gyökérrendszerű palánták
A zárt gyökérzetű almafákat nem nyílt terepen termesztik, hanem üvegházakban, speciális műanyag edényekben vagy zsákokban. Sőt, minden csírának saját egyedi csomagolása van.
Az ilyen palánták előnyei:
- A műanyag edényekben az almafa gyökérrendszere biztonságosan el van rejtve a talajban, így ez az ültetési anyagbármikor használhatja anélkül, hogy attól félne, hogy használhatatlanná válik.
- Ha egy fát nyílt talajba ültetünk, a gyökerek nem sérülnek meg, és gyorsabban gyökereznek egy új helyen.
- Az ilyen almafák az ültetés után elkezdenek virágozni és gyorsabban hoznak gyümölcsöt. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a földdel ellátott tartályban található gyökérrendszer fejlettebb, mint a szokásos élőhelyükről származó palántáké.
Mire kell figyelni zárt gyökérrendszerű palánta vásárlásakor
Sok kertész, aki az üzletbe érkezik, nem tudja eldönteni, melyik palántát érdemesebb megvásárolni – hazai vagy külföldi. Az alkalmazkodás és a zónázás kérdése alapján a kertészek leggyakrabban orosz fákat választanak, de egy ilyen döntés rossznak bizonyulhat. A déli régiókban termesztett almafák nem fognak jól gyökeret verni a középső sávban, de a lengyel, német vagy finn palánták mutatják a legjobb ellenállást.
A választás során mindenekelőtt a fajta jellemzőiből, fagyállóságából és egyéb tényezőkből kell kiindulni:
- A tartálynak vízelvezető nyílásokkal kell rendelkeznie.
- A kiálló gyökereknek egészségesnek kell kinézniük.
- A palánta edényből való kivételekor a talajnak meg kell őriznie alakját.
- Ha gyomnövények vannak a tartályban, ez azt jelzi, hogy a fát valójában a tartályban termesztették, és nem ültették át oda.
- Ha nyáron a lombozat sárga és lehullik, akkor ezazt jelenti, hogy az almafát rosszul gondozták. Az ilyen palánta új helyen nem gyökerezik jól, és gyakran megbetegszik.
Hogyan ültessünk zárt gyökérrendszerű almafát?
A legegyszerűbb eljárás egy zárt gyökérrendszerű almafa ültetése. Ősszel, tavasszal vagy nyáron egy ilyen palánta tökéletesen gyökerezik a nyílt terepen, és örömet okoz a kertészeknek. Ez a fajta ültetési anyag erősebb és stabilabb.
- Először 60 centiméternél nem mélyebb és 1 méter átmérőjű lyukat kell ásnia.
- A talaj alsó részét el kell távolítani, és helyére termékeny talajt, humuszt, komposztot és ásványi műtrágyát kell tölteni.
- Ezután a kapott keverékben egy mélyedést készítünk, amely megegyezik a palántát tartalmazó edénnyel. A keletkező lyukat öntözzük, akárcsak a fa gyökérrendszerét.
- Az almafát óvatosan ki kell venni a tartályból, és nyílt talajba kell helyezni. A szabályok szerint felülről nem szórhatja meg a palántát földdel, a talajt old alt tömöríteni kell.
- A tartócsapot úgy kell felszerelni, hogy az ültetési anyag épsége ne sérüljön. Ezután fát kell kötni hozzá.
- A zárt gyökérrendszerű almafák ültetése az öntözési eljárással zárul. Átlagosan egy palánta 2 vödör vizet igényel. Annak érdekében, hogy a nedvesség a lehető leglassabban elpárologjon, a faoszlop körüli talajt talajtakarni kell.
Oszlopos almafák
A fő különbség az, hogy az oszlopos almafák gyökérrendszerében nincs csapgyökér, amimélyen a földbe kerül. Teljesen a felszín szintjén van, a fa törzsétől körülbelül 25 centiméteres körzetben helyezkedik el. Egy másik különbség az ilyen leszállások tömörsége lesz. A gyökérrendszer keveset növekszik, ezzel összefüggésben egy kis földre egy egész kertet telepíthetsz.
Az almafa az egyik leggyakoribb gyümölcsfa Közép-Oroszországban. A kerti faiskolákban sokféle fajta megtalálható. De vannak általános szabályok, amelyeket fent leírtunk, ezek az ültetéshez és a palánták kiválasztásához kapcsolódnak.
