A laminátum meglehetősen olcsó és tartós bevonat, amelyet nagyon gyakran használnak padlóburkolatokhoz modern helyiségekben. Fő előnyei a mechanikai sérülésekkel szembeni nagy ellenállás és az esztétikus megjelenés.
A laminált padló története 1977-ben kezdődött, amikor eladták az első táblákat. Ez az anyag azonban akkoriban nem kapott kellő terjesztést. A tény az, hogy a laminált padló lerakása nagyon nehéz volt, szakmai ismereteket és speciális felszerelést igényel. Ráadásul nagyon drága volt. Ezért a lakástulajdonosok a parkettát részesítették előnyben dekorációként.
A helyzet megváltozott, amikor 1996-ban a belga Unilin Decor NV cég feltalált egy zárat, amely lehetővé tette az egyes panelek ragasztás nélküli összekapcsolását. A gyorslépcsős laminátum (ahogyan a fejlett bevonatot nevezték) lerakása már nem volt nehéz. Ezt akár önállóan is meg lehetett tenni. Ennek eredményeként az ilyen panelek 1996-ban bestsellerré váltak, és ma is nagyon népszerűek.
B2002-ben ugyanez a cég jelentősen javította a táblákat összekötő zárat a könnyű bepattinthatóság szempontjából. Ennek eredményeként a laminált padló lerakása még könnyebbé vált. A telepítési technológia nem különösebben bonyolult. Nem szabad elfelejteni, hogy a laminált padló alatti alapnak tökéletesen síknak kell lennie. Ez lehet beton esztrich vagy önterülő padló. Fa vagy csempézett felületre szerelés megengedett. Az alap nagyfokú egyenetlensége esetén jobb, ha először rétegelt lemezzel vagy OSB-vel fedjük le az aljzatot.
A laminátum lerakását mindig úgy kell elvégezni, hogy a táblák a fénysugarak irányában, azaz az ablakra merőlegesen feküdjenek. Ha ez a feltétel nem teljesül, a panelek közötti illesztések nagyon észrevehetők lesznek, ami vizuálisan ronthatja a bevonat megjelenését. Ha az ablakok két vagy több falon helyezkednek el, opcionálisan az átlós fektetés megengedett.
A táblák sakktábla-mintázatban vannak felszerelve, vagyis a sorok úgy vannak eltolva, hogy az egyik sor panelje a másik paneléhez képest negyeddel vagy felével eltolódik. A laminált padlók lehetőségei nem túl változatosak. A szerelés a sarokból vagy az ajtóból indítható. Ugyanakkor rést kell hagyni - a bevonat és a falak közötti távolság a teljes kerület mentén legalább 1 cm. A laminált lemez mérete változhat az időjárási viszonyoktól függően, ezért ha a bevonatot elkészítik fenékig ér a falakkal, a jövőben „megduzzadhat”. hézagokszükséges statikus tárgyak közelében a padlón - csövek, radiátorok stb.
Először lefektetjük az első táblát, majd a második tüskét behelyezzük a végének hornyába, és kis erőfeszítéssel a helyére pattan. Ily módon az első sor fel van szerelve. Az utolsó táblát a kívánt hosszúságra vágjuk. A maradék darabot, ha annak hossza legalább 25 cm, a második sor elejére helyezzük. Több tábla csatlakoztatása után az első sor kissé megemelkedik, és a második sor lemezeinek címere bekerül az oldalsó hornyába.
Annak ellenére, hogy a laminátum lerakása nem nehéz, bizonyos mértékig be kell tartania a pontosságot, és nem szabad megsértenie a technológiát. Ebben az esetben garantáltan jó minőségű és gyönyörű bevonatot kap, amely több mint egy évig szolgálja Önt.
