A kolrabi egy egyedülálló zöldség, amely egyszerre káposzta és fehérrépa. A csodálatos tulajdonságok azonban ezzel még nem értek véget, a karalábé káposzta sokféle hasznos összetevő őrzője, amelyre az egészséges életmódot folytató embernek szüksége van.
Kolrabi káposzta
A kolrabi a káposztafélék családjába tartozik, kétéves lágyszárú növény. Először a Földközi-tenger keleti részén termesztették. Ismeretes, hogy az ókori Rómában fehér káposztával együtt termesztették.
Ez a káposzta a nevét a német és a svájci nyelvnek köszönhetően kapta. Szó szerint lefordítva úgy hangzik, mint "káposztarépa". Valójában a karalábé ugyanolyan megjelenésű, mint a fehérrépa, de az íze olyan, mint a valódi káposzta. A koraérettség egyik éllovasa, amiért szeretik a zöldségtermesztők.
A kolrabi káposzta nagyon népszerű, és a világ különféle konyháiban, például török, közép-ázsiai, nyugat-európai és kínai konyhákban használják. Sokféle vitamint, aminosavat és ásványi anyagot tartalmaz, és gyakran használjákdiétás ételek elkészítése. Napjainkban a karalábét a világ minden táján termesztik, a kontinensek éghajlati különbségei ellenére.
A karalábé rövid leírása
A kolrábnak nagy, sötétzöld levelei vannak. Ebben a zöldségben ehető a szár, amely gyorsabban alakul ki, mint a fej. Felnőve a szártermés a légi részén fehérrépa formát ölt. A karalábé káposzta íze hasonlít a fehér káposztához, főleg szárra hasonlít, de nagyon lédús és édes.
A kolrabi olyan zöldségek közeli rokona, mint:
- Brussels bimbó.
- Fehér.
- Színes.
- Vörös fej.
- Peking.
- Retek.
- Retek.
- Brokkoli.
- Fehérrépa.
A listán szereplő káposzta- és fehérrépafajták közül a karalábé a leggazdagabb az emberi szervezet teljes életéhez szükséges aktív biológiai elemek, különféle vitaminok és ásványi anyagok tartalmában. Ez a káposzta jótékony tulajdonságai mellett nagyon ízletes zöldség is.
Karalábé káposzta termesztése
A karalábét többféleképpen termesztjük és ültetjük, ezek egyike a palántanevelés. A legtöbb esetben kényelmesebb használni, mint meggondolatlanságot, csak ismerni kell ennek a módszernek az összes árnyalatát.
A kolrabi magokat üvegházban vagy otthon, dobozokba vetik 35 nappal a nyílt talajba ültetés előtt. A termés korai termesztéséhez a magok aláa palántákat március második évtizedének közepén vetik. Ebben az esetben már június elején vagy közepén lehet érett zöldségeket beszerezni.
Ha május elején veti el a magokat, akkor július végén már teljes értékű karalábé termést lehet betakarítani. A kertészek az október elején érő késői zöldségeket akkor kapják meg, ha június végén vetik el a palántákat. A karalábé káposzta magjainak elültetése előtt előkezelésre lesz szükség, hogy a legtöbb jó, egészséges palántát adjon.
Csemetékből termesztés
A karalábé palántáról történő termesztése a vetés előtti mag-előkészítéssel kezdődik. Ehhez a karalábé magokat 15 percig magas hőmérsékletű (körülbelül 50 ° C-os) vízben kell tartani. Ezután egy percre hideg vízbe helyezzük, majd 12 órán át nyomelemeket tartalmazó oldatba helyezzük. Ennyi idő elteltével a magokat hideg vízzel mossuk, és egy napig hűtőszekrényben hagyjuk.
Ezután nedves pamutszövetbe csomagolják, és megvárják, míg kikelnek. Ha ez megtörtént, különböző edényekbe vetik, amelyek humusz, tőzeg és gyep 1:1:1 arányú keverékét tartalmazzák.
Erre azért van szükség, hogy a jövőben ne szedjenek palántákat, ami károsítja a gyökérrendszerüket. A növényeket üveg alatt tartják, és a hőmérsékletet 20 ° C-nál nem alacsonyabb szinten tartják. Az első hajtások megjelenése után az üveget eltávolítják, és a hőmérsékletet 7-8 ° C-on tartják. 10 nap elteltével 16-18 °C-ra emelkedik.
Palántagondozás
A karalábé még palánta termesztése és gondozása nagyon fontos és nagy odafigyelést igényel. Ebben az időszakban a zöldségről ugyanúgy gondoskodnak, mint a fehér káposzta palántáiról. A talajt száradás közben vízzel nedvesítik, a helyiségben a szükséges hőmérsékletet fenntartják. Annak érdekében, hogy a palánták ne fertőződjenek meg a fekete lábbal, megelőző célból egyszer szükséges öntözni kálium-permanganát oldattal, mindig gyengén.
A levélfejlődési szakaszban fejtrágyázás szükséges. Ebből a célból egy tabletta mikroelemből és három milliliter komplex ásványi műtrágyából álló, előzőleg egy liter vízzel hígított oldatot egyenletesen kell elosztani a leveleken.
A Kolrabi jelentősen szenved a szedéstől, ezért a palántákat külön cserépben neveljük. Ha azonban a fiatal növények ugyanabban a tartályban vannak, akkor feltétlenül szükségük lesz szedésre, amelyet az első szórólap fejlesztési szakaszában végeznek el. A hajtásokat külön cserepekbe ültetik, amelyek tőzeg-humusz keveréket tartalmaznak. A hőmérsékleti rendszert 18-20 ° С tartományban tartják.
Talajválasztás karalábé ültetéséhez
A karalábé szabadföldi átültetése, termesztése és gondozása a palánták elkészülte után kezdődhet.
A kolrabit jó átültetni olyan talajba, amelyben olyan növények vannak, mint:
- Krumpli.
- Sárgarépa.
- Tök.
- Paradicsom.
- Cukkini.
- Évelő fűszernövények.
A karalábé káposzta ültetésére jó hely a déli vagy délkeleti területek lejtői. Szinte bármilyen összetételű talajban jól növekszik, kivéve a kimerült és savanyú talajokat, mivel ebben az esetben a szárak kemények és durva rostok lesznek.
A hidrogéntartalom legjobb mutatója a karalábé nyílt terepen történő termesztésénél a pH 6,7–7,4. Ez ősszel történik úgy, hogy négyzetméterenként körülbelül négy kilogramm szerves trágyát, 250 mg fahamut, 3 mg karbamidot és 5-7 mg szuperfoszfátot adnak hozzá.
Leszállás nyílt terepen
Leszálláshoz a karalábé felhős időt vesz fel, vagy este, naplemente után landol. A korán érő fajták sematikus sorrendben kerülnek a kertbe. Így néz ki: 60-40 vagy 70-30, késői fajtáknál a séma: 60-55, valamint 70-30. Ahhoz, hogy a karalábé termesztése során egészséges és gazdag termés legyen, hozzá kell adni 10 mg szuperfoszfátot, 3 mg karbamidot és körülbelül 40 mg fahamut.
A palántákat a sziklevelekig mélyítve ültetjük, mert ha mélyebbre ültetjük, ez késleltetheti a szár kialakulását, vagy virágzáshoz vezethet. A karalábé gyökerei a föld felszínén találhatók és megszórva vannaktalaj. Ültetés után a talajt enyhén le kell taposni, majd bőségesen le kell önteni vízzel. A nedvesség felszívása után ezt a területet talajjal kell befedni, hogy megakadályozzuk a nedvesség gyors és jelentős elpárolgását.
A karalábé káposzta gondozása és öntözése
A karalábé gondozása egyáltalán nem nehéz, ez a folyamat alapvetően nem különbözik más káposztafajták gondozásától. A karalábé szár akkor kezd kialakulni, amikor már hét-nyolc levél elég jól kifejlődött, majd fokozatosan nő a térfogata.
A karalábé szabadföldi termesztésekor rendszeresen gyomlálni kell az ágyásokat, valamint meg kell lazítani a sorokban a folyosókat és a talajt a növények körül. Erre azért van szükség, hogy lédús és gyengéd szárakat neveljenek. Mielőtt elkezdené az ívást, a karalábékat meg kell pöröcsölni.
A kiültetett palántákat egy-két napon belül bőségesen meg kell öntözni, és miután gyökeret eresztett és aktív növekedése megindul, elegendő a heti öntözés. A karalábé legnagyobb öntözési szükséglete júniusban jelentkezik, különösen, ha száraz az idő. A karalábét gyakran öntözik, de nem olyan bőségesen, mint a többi káposztafajtát. Fontos, hogy a terület talaja mérsékelten nedves legyen.
Karraláb etetése és feldolgozása
A karalábé káposzta termesztése során a fejtrágyázást háromszor kell elvégezni. Az első két levél kifejlődésének fázisában komplex műtrágyákkal és mikroelemekkel levéltrágyázást végeznek. Majd a keményedés kezdetén, 14 nappal a palánták talajba ültetése előtt10 mg kálium-szulfátot és ugyanannyi karbamidot tartalmazó oldattal permetezzük be 10 liter vízben hígítva. A feldolgozást közvetlenül a talajba ültetés előtt végezzük, ásványi és szerves trágyákat helyezve a lyukakba.
Azokban az esetekben, amikor a karalábé betegségeknek vagy parazitáknak van kitéve, a káposztát speciális eszközökkel kell kezelni. A legtöbb esetben peszticideket használnak a kártevők elleni védekezésre.
Ha a karalábé káposztát betegségek érintik, gombaölő szereket kell használni, hogy megbirkózzanak a legtöbb betegséggel. Ha a karalábé vírusos betegséggel fertőződött meg, akkor a megbetegedett növényt el kell távolítani a kertből, és el kell égetni, valamint fertőtleníteni kell a talajt, ahol nőtt. A cikkből kiderül, hogy a karalábé káposzta gondozása és termesztése nem jelent nehézséget, vagy inkább nagyon egyszerű.
Káposztarépa betakarítás
A tavasszal elvetett Kolrábit éréskor ki kell szedni az ágyásból, de két hétnél tovább nem tárolható a hűtőben. A június utolsó tíz napjától július végéig tartó időszakban elvetett káposztát azonban nagyjából a fehér káposzta betakarításának időpontjában lehet betakarítani, vagyis amikor a nappali hőmérséklet a napsütéses napokon három-öt fokra csökken. Celsius fok, az éjszakai hőmérséklet pedig eléri a nulla fokot.
A karalábé szára ekkorra már eléri a 8-10 cm átmérőt, és átlagosan körülbelül 110 grammot nyom. Abban az esetben, ha a termést nem takarítják be időben, és hagyják túlérni, a szárnövények eldurvulnak,sok rostot tartalmaznak, és elvesztik az ízüket.
Karalábé káposzta tárolása
A karalábé káposzta szabadföldi termesztésére tett erőfeszítések után a zöldségtermesztő elégedett lesz azzal, hogy bizonyos szabályok betartása mellett a szárak meglehetősen jól megőrződnek. A fő tényező az optimális hőmérsékleti feltételek fenntartása. Azt is fontos tudni, hogy a lila színű szárak maradnak meg a legjobban.
Ne feledje, hogy a karalábé gyűjtését tiszta és száraz időben kell végezni. A szárnövényeket a gyökerekkel együtt eltávolítják a talajból, majd sötét, száraz helyiségben szárítják. Ezt követően megtisztítják a talajtól, és levágják a leveleket. Az eltarthatóság növelése érdekében nem ajánlott a gyökérrendszer eltávolítása.
A kolrabit homokkal töltött dobozokba helyezzük, hogy a szárak ne érjenek egymáshoz. Ebben a formában a helyiség páratartalmát körülbelül 95%-on és nulla fokos hőmérsékleten tartva a termény öt-nyolc hónapig tárolható.
A karalábé káposzta szabadföldi termesztése és gondozása nem igényel jelentős időt és fizikai erőfeszítést. A káposztarépa készletezése után ízletes és egészséges karalábé szárral büszkélkedhet, amely gazdag foszforban, káliumban, kalciumban, magnéziumban, vasban és kob altban. Sok különböző savat, karotint, fruktózt, glükózt és nagy mennyiségű C-vitamint is tartalmaznak, amiért a karalábé az „északi citrom” becenevet kapta.
