A tavasz beköszöntével a termelők elkezdik előkészíteni parcelláikat különböző növények jövőbeli ültetésére. Az ásással együtt a talajt különféle anyagokkal trágyázzák. Szinte minden kertész hallott már a dolomitliszt létezéséről, de csak kevesen ismerik minden hasznos tulajdonságát és felhasználási szabályait, ezért a magánkertészetben meglehetősen ritkán használják az eszközt. Valójában ez igazságtalan, mert a mészkőliszt számos módon javíthatja a talaj teljesítményét és a hozamot.
Műtrágya-specifikációk
Annak érdekében, hogy a dolomitliszt felhasználása maximális hasznot hozzon a telephely számára, meg kell ismerkednie annak főbb jellemzőivel. Maga az anyag finom por, amely úgy néz ki, mint a cement.
Kőzet - dolomit zúzásával készül, segédkomponensek hozzáadása nélkül. A dolomitliszt kémiai képlete a következő: CaMg(CO2)2. Ebből jól látszik, hogy a főa kalcium és magnézium anyag összetevői.
A talajban lévő kalcium mennyisége határozza meg a savasodás mértékét. Minél kevesebb a kalcium, annál savasabb a talaj, ami azt jelenti, hogy a legtöbb kultúrnövényt nagyon nehéz rajta nevelni. Ugyanakkor a liszt segít mesterségesen fenntartani a talaj normál pH-értékét, és ennek következtében növelni a hozamot. Minden növénynemesítő ismeri a magnézium jótékony tulajdonságait. A mikroelem hozzájárul a haszonnövények aktív növekedéséhez és termékenységéhez, ezért gyakran megtalálható számos komplex növényi táplálékkeverékben.
A liszt előnyei a kertben
A mészkő dolomitlisztet leggyakrabban a kertészek, kertészek használják a talaj dezoxidálására, ráadásul bevezetése javítja a talaj minőségét más hasonlóan fontos paraméterekben is. A talaj a liszt hozzáadása után fellazul, szellőzése javul. A talaj felső rétegei telítettek foszforral, káliummal, könnyű nitrogénnel és magnéziummal, ami részt vesz a növények fotoszintézisében és növeli a gyökérnövények hozamát. Ezenkívül a liszt segít növelni a hasznos baktériumok számát a talajban, csökkenti a gyomok számát a területen, és felgyorsítja az összes tápanyag felszívódását a talajból a növények termesztése révén.
A növénytermesztők számára is nagyon fontos, hogy a dolomitliszt összetétele egyáltalán ne befolyásolja a növényvédő szerek koncentrációját a növényekben, hanem éppen ellenkezőleg, hozzájáruljon a radionuklidok eltávolításához a növényekből. Ezenkívül a műtrágya csökkenti a növények gombás fertőzésekkel való megfertőződésének valószínűségét, és megakadályozza a rovarok által okozott terméskárosodást, mivelA kalcium részecskék tönkreteszik a kitines borításukat.
A hárslisztet leggyakrabban ősszel használják ásásra, de ha ezt tavasszal megteszi, növelheti a növények immunitását és javíthatja fagyállóságukat a következő télre.
Talaj savassága
Minden más műtrágyához hasonlóan a dolomitliszt is súlyos károkat okozhat a területen, ha nem megfelelően használják. Ennek elkerülése érdekében, mielőtt a talajt anyaggal deoxidálnák, meg kell határozni a savasságának szintjét, amelytől a későbbiekben a négyzetméterenkénti liszt szükséges mennyisége függ.
A legegyszerűbb és legpontosabb módja a lakmuszpapír használatának a teszthez. Ha nem áll rendelkezésre, akkor megközelítőleg meghatározhatja a talaj savasodási fokát. Ehhez kis mennyiségű földet kell összegyűjtenie a helyszínről egy üvegedénybe, és öntsön egy kis mennyiségű asztali ecetet a tetejére. Ha hab képződik a föld felszínén, akkor a talaj lúgos, és nem kell deoxidálni. Ha az összes ecet felszívódik a talajba anélkül, hogy nyomokat hagyna, akkor a helynek egyszerűen dolomitlisztre van szüksége, mivel a föld nagyon savas.
A savasság fokát a gyomok jelenléte is meghatározhatja. A pitypang és a kamilla a lúgos, míg az útifű és az erdei tetvek a savas talajt kedvelik. A csalán és a quinoa gyakran semleges talajon nő.
Műtrágyázás
A talaj pH-értékének megváltoztatásához ősszel lisztet kell készítenie az ásáshoz. Ha egyszerűen szétszórunk egy anyagot a föld felszínén, annak hatása csak akkor nyilvánul megegy évben. A tavaszi kijuttatás, akárcsak a nyári kijuttatás, nem változtatja meg a talaj összetételét, és csak a növények hasznos anyagokkal való dúsítására szolgál.
Ezt szélcsendes, száraz időben a legjobb megtenni, mivel a liszt nagyon könnyű és illékony. Leggyakrabban könnyű homokos talajokhoz száz négyzetméterenként 20-30 kg dolomitliszt szükséges. Agyagos talajok esetén 30-40 kg-ra, tőzeges területeken 60-80 kg-ra nő a szükséglet.
Ha a talaj savasságát pontosan meg lehetett mérni, akkor a műtrágya mennyisége pontosan a pH-értéktől és a talaj összetételétől függ. Tehát minden négyzetméter homokos talajhoz, amelynek savassági indexe kisebb, mint 4,5, 300 g anyagra van szükség. pH-n:
- 4, 6 - 0,25 kg;
- 4, 8 - 0,2 kg;
- 5 – 0,15 kg;
- 5, 2–0,1 kg;
- 5, 4–0,1 kg.
A könnyű agyagos talaj azonos savassági mutatóihoz a következőkre lesz szüksége:
- 0,45kg;
- 0,4kg;
- 0,35kg;
- 0,3kg;
- 0,25kg;
- 0, 25 kg.
Következő a közepes vályogra vonatkozó számítás. 4,5 pH-értékig a liszt mennyisége 0,1 kg-mal nő az előző mutatóhoz képest, vagyis a szükséglet 0,55 kg. A pH-szint emelkedésével 50 g-ot kell levonni az előző mennyiségből, így a 4,6-os pH-jú közepes vályoghoz 0,5 kg lisztet kell hozzáadni, 4,8 - 0,45 kg, 5 - 0,4 kg mutatójú, 5,2 - 0,35 kg, 5,4 - 0,3 kg. Nehéz vályog esetében további 100 grammal nő a szükséglet4-ig, 5-ig és 50 g-onként az összes többi mutató esetében. Agyagos talajok esetén adjon hozzá azonos mennyiségű lisztet (100 g) az előző számítások eredményéhez.
További jelentkezés
A műtrágya nagy része káros az élő szervezetekre, de ebben az esetben nem. A dolomitliszt használata akár legelőkön is elvégezhető, mivel az anyag nem károsítja az állatok egészségét. Kijuttatáskor csak arra kell gondolni, hogy a liszt, karbamid, szuperfoszfát vagy salétrom együttes kijuttatása negatívan befolyásolja a műtrágya hatását, és nem hoz megfelelő hasznot a talaj számára.
Mivel az anyag összetételében lévő kalcium tönkreteszi a rovarok kitines borítását, különösen a kis dolomit vízzel keverve használható fel a növények kártevők elleni permetezésére.
Hogyan használjuk a dolomitlisztet évelő növények trágyázására? A gyümölcsfák és -cserjék nagyon jól reagálnak a termelékenység növekedésére ennek az anyagnak a bevezetéséhez. Fejtrágyázáshoz csak a növény szárhoz közeli körében kell lisztet szórni és sekélyen kiásni. Egy fához 1-2 kg por elegendő, egy nagy cserjéhez pedig 1 kg.
Fejtrágyaként a dolomitot gyakran használják gyökérnövényekhez. Tehát a burgonya ültetésekor minden lyukba kis mennyiségű lisztet kell adni, ami helyileg megváltoztatja a talaj összetételét. A dolomit segít fenntartani a talaj savasságát paradicsom vagy uborka ültetésekor. Ehhez a műtrágya mindvégig használhatószezonban, különösen hasznos lesz a tenyészidőszakban.
Egres, sóska vagy más, savas környezetet kedvelő kultúra termesztésekor nincs szükség dolomitra.
Használat gyakorisága
A dolomitliszt a burgonya ültetése vagy a paradicsom trágyázása során évente használható. Ha az anyagot ősszel visszük be a talajba, hogy deoxidáljuk, akkor a gyakoriság a talaj pH-értékétől függ. A nehéz agyagos talajokat évente kell lazítani, míg a könnyebbeket legfeljebb 3-5 évente kell trágyázni.
Fák és cserjék trágyázására az anyag egész szezonban és csak betakarítás után használható. A répa hozamának növelése érdekében tavasszal lisztoldattal kell öntözni. A klematiszokkal végzett hasonló művelet növeli virágzásukat. Beltéri virágok ültetésekor hasznos mészlisztet adni.
Alkalmazás eredménye
A dolomitliszt felhasználásának módja a kertben már világos, de ezek után mire számíthatunk? A talaj összetételének megváltoztatása és a növények hasznos tápanyagokkal való dúsítása elősegíti a termőképesség növelését. Ezenkívül a gyümölcsök védve vannak a legtöbb kártevőtől, beleértve a csigákat is. Bár a kalcium tönkreteszi a rovarok védőburkolatát, egyáltalán nincs káros hatással az emberre és az állatokra.
Egyéb oxidálószerek
A dolomitliszten kívül más anyagok is használhatók a kertben hasonló célokra.
Nagyon gyakranA talaj savasságának normalizálása érdekében közönséges száraz meszet használnak. Jól megkíméli a termést a legtöbb kártevőtől is, amint azt az erre épülő permetezőkeverékek sokféle összetétele is bizonyítja.
A fahamu deoxidálószernek is számít. Tökéletesen "működik" minden típusú talajon, javítja a talaj levegő- és nedvességáteresztő képességét, ősszel ásáshoz és minden lyukba ültetéskor is alkalmazható.
A dolomitliszt előnyei
A hamu hátránya a mészliszthez képest, hogy minden évben el kell készíteni. A mész viszont legfeljebb 6 évente használható fel, ugyanakkor nem telíti el a talajt hasznos anyagokkal, és néha bizonyos negatív folyamatokat idézhet elő a talajban. Így a talaj savasságának normalizálása érdekében célszerűbb dolomitlisztet használni, mivel az nemcsak fő feladatával birkózik meg, hanem a növényekre is pozitív hatással van.
