Az intenzív mechanikai igénybevételnek kitett épületek, szerkezetek és ipari helyiségek burkolatainak általános megoldása a betonpadló. Az anyag, amelyből ezek a szerkezeti elemek készülnek, zsugorodásnak vannak kitéve, és alacsony a deformációval szembeni ellenállása, aminek következtében repedések keletkeznek. Az ismételt javítások elkerülése érdekében a monolitikus szerkezetekben mesterséges vágásokat hoznak létre. Például betonpadlók, épületfalak, tetők, hidak dilatációs hézagai.
Mire valók?
A betonpadló erős és tartós alapnak tűnik. A hőmérséklet-ingadozások, a zsugorodási folyamatok, a levegő páratartalma, az üzemi terhelések, a talaj ülepedés hatására azonban épsége elveszik – repedezni kezd.
Annak érdekében, hogy ez az épületszerkezet bizonyos fokú rugalmasságot biztosítson, a betonpadlókban dilatációs hézagokat hoznak létre. Az SNiP2.03.13-88 és annak kézikönyve tartalmazzainformációk a padló tervezési és beépítési követelményeiről, jelezve az esztrich, az alátét vagy a bevonat megszakításának szükségességét, amely biztosítja a különböző területek viszonylagos elmozdulását.
Fő funkciók:
- Minimálisra csökkentheti a hirtelen alakváltozásokat úgy, hogy egy monolit lapot bizonyos számú kártyára oszt.
- A költséges javítások elkerülése a durva és alapbevonat cseréjével.
- Nagyobb ellenállás a dinamikus terhelésekkel szemben.
- A szerkezeti váz tartósságának biztosítása.
Fő típusok: szigetelőkötés
A betonpadlókban a tágulási hézagok rendeltetésétől függően három típusra oszthatók: szigetelő, szerkezeti és zsugorodás.
A szigetelő vágások a helyiség szerkezeti elemeinek találkozásánál készülnek. Vagyis közbenső varrat a falak, berendezések alapjai, oszlopai és padlói között. Ez lehetővé teszi a repedések elkerülését a beton zsugorodása során azokon a helyeken, ahol a helyiség vízszintes és függőleges elemei illeszkednek. Ha elhanyagoljuk az elrendezésüket, akkor az esztrich megszáradásakor és térfogatának csökkentésében például a falhoz való merev tapadással nagy valószínűséggel megreped.
Higető hézag jön létre a falak, oszlopok mentén és olyan helyeken, ahol a betonpadló más típusú alapokkal határos. Ezen túlmenően az oszlopok közelében egy varratot vágunk, nem párhuzamosan az oszlopos elem homloklapjával, hanem úgy, hogy az egyenes vágás az oszlop sarkára esik.
A szóban forgó varrattípus szigetelőanyaggal van kitöltve, amely lehetővé teszi az esztrich vízszintes és függőleges elmozdulását az alaphoz, oszlopokhoz és falakhoz képest. A hézag vastagsága az esztrich lineáris tágulásától függ, és körülbelül 13 mm.
Fő típusok: zsugorvarrás
Ha a szigetelő hézagok megakadályozzák a monolit betonpadló deformálódását a falakkal való érintkezési helyein, akkor zsugorodási vágások szükségesek, hogy megakadályozzák a beton kaotikus repedését a teljes felületen. Ennek célja az anyag zsugorodása által okozott károk elkerülése. Ahogy a beton felülről lefelé szárad, feszültség jelenik meg benne, amit a felső réteg keményedése hoz létre.
Az ilyen típusú betonpadlókban a tágulási hézagok elrendezése az oszlopok tengelyei mentén történik, ahol a bevágások a kerület mentén a hézagok sarkaihoz csatlakoznak. A kártyák, vagyis a monolit padló minden oldalról zsugorodási varratokkal határolt részei négyzet alakúak legyenek, az L-alakúak és a hosszúkás téglalap alakúak kerülendők. A munkálatok mind a betonozás során, formázósínek segítségével, mind az esztrich megszáradása utáni hézagok vágásával történnek.
A repedés esélye egyenesen arányos a kártyák méretével. Minél kisebb a zsugorhézagok által határolt alapterület, annál kisebb a repedés valószínűsége. Az esztrich éles sarkai is deformálódhatnak, ezért az ilyen helyeken a betonszakadások elkerülése érdekében zsugorodó varratokat is kell vágni.
Fő típusok: építési varrat
A monolit hasonló védelmepadlók jönnek létre a munka technológiai megszakítása esetén. Ez alól kivételt képeznek a kis öntési területtel és folyamatos betonellátással rendelkező helyiségek. A szerkezeti típusú betonpadlók tágulási hézaga az esztrich illesztéseinél különböző időpontokban készül. Az ilyen csatlakozás végének alakja a "tüskés-horony" típus szerint jön létre. Szerkezetvédelmi jellemzők:
- A varrat 1,5 m távolságra van elrendezve más típusú deformációs határvonalakkal párhuzamosan.
- Csak akkor jön létre, ha a betont a nap különböző szakaszaiban helyezik el.
- A végek formáját a "thorn-groove" típusnak megfelelően kell elkészíteni.
- 20 cm-es esztrichvastagságig 30 fokos kúpot készítenek a fa oldalpárkányokon. Fémkúpok megengedettek.
- Kúpos varratok védik a monolit padlót a kisebb vízszintes elmozdulásoktól.
Tágulási hézagok ipari épületek betonpadlójában
A gyárakban, raktárakban és más ipari létesítményekben lefektetett padlókra fokozott kopásállósági követelmények vonatkoznak. Ennek oka a különböző intenzitású mechanikai behatások (járművek, gyalogosok mozgása, szilárd tárgyak lezuhanása esetén bekövetkező ütközések) és a folyadék padlóra való esetleges bejutása.
A padló tervezési jellemzője általában egy esztrich és egy bevonat. De az esztrich alatt van egy alatta lévő réteg, amely merev kivitelben betonból van kirakva. Ebben kölcsönösen fel van vágvaa varrat merőleges irányai 6-12 m-en keresztül, 40 mm mélyen, az alatta lévő réteg vastagságának legalább 1/3-ával (SNiP 2.03.13-88). Előfeltétel, hogy a födém dilatációs hézaga egybeessen az épületben lévő hasonló védőrésekkel.
Az ipari épületek padlószerkezetének megkülönböztető jellemzője a felső betonréteg kialakítása. A mechanikai hatás intenzitásától függően különböző vastagságú bevonatokat terveznek. 50 mm vagy nagyobb vastagság esetén a betonpadlókban (SNiP "Floors" 8.2.7. o.) kereszt- és hosszirányban deformációs hézag jön létre 3-6 méterenkénti ismétlődéssel 40 mm-nél kisebb ill. a bevonat vastagságának harmada.
A deformációs padlóvédelem létrehozásának követelményei
A betont kétnapos kikeményedés után maróval kell vágni. A szabványok szerinti vágásmélység a beton vastagságának 1/3-a. Az alatta lévő rétegben megengedett a tapadásgátló anyagokkal kezelt lécek használata az állítólagos hézagok helyén a betonozás előtt, amelyeket az anyag megszilárdulása után távolítanak el, és ennek eredményeként védővarratok keletkeznek.
Az oszlopok és falak alsó részeit a bevonat jövőbeni vastagságának magasságáig hengerelt vízszigetelő anyagokkal vagy habosított polietilén lemezzel kell ragasztani. Azokon a helyeken, ahol a projekt tágulási hézagokat biztosít a betonpadlókban. A szeletelési technológia krétajelöléssel és egy vonalzóval kezdődik a mesterséges törésekhez.
A próbavarrás az időben történő vágás indikátoraként szolgál:ha az adalékanyag szemcséi nem esnek ki a betonból, hanem a vágó kése elvágja őket, akkor a tágulási hézagok kialakításának ideje megfelelő.
Varratkezelés
A varrás normál működése a tömítéssel érhető el. A tágulási hézagok tömítése betonpadlókban a következő anyagok felhasználásával történik:
- A vízzáró gumiból, polietilénből vagy PVC-ből készült profilszalag, amelyet betonesztrich öntésekor kell lefektetni;
- A habosított poliészterből készült tömítőzsinór a résbe van fektetve, és a hőmérséklet-változások során is megtartja rugalmasságát, biztosítva a betonburkolat biztonságos mozgását;
- Akril, poliuretán, latex masztix;
- Deformációs profil, gumi- és fémvezetőkből áll. Lehet beépített vagy fej feletti.
Tömítés előtt a rések munkafelületét meg kell tisztítani és sűrített levegővel (kompresszor) fújni. Ezenkívül a betonpadlók élettartamának növelése érdekében a felső réteget fedőanyaggal vagy poliuretán anyaggal meg kell erősíteni.
Létrehozási feltételek
A (monolit) betonpadlók tágulási hézaga kötelezővé válik a következő feltételek mellett:
- Esztrich, 40 m2 feletti összterület.
- Komplex padlókonfiguráció.
- Padlóburkolat magas hőmérsékleten történő hasznosítása.
- A padlószerkezet bordájának hossza (egy is elég) több mint 8 m.
Tágulási hézagok betonpadlókban: normák
Befejezésüladottak a szabványok szerinti betonpadló védőrések beépítésének követelményei.
Az alatta lévő rétegen egymásra merőleges deformációs vágások legyenek, 6-12 méteres lépésekkel. A hézag 4 cm mély, és a betonburkolat vagy aljzat vastagságának egyharmada.
50 mm-es vagy annál nagyobb betonburkolat-vastagságnál kereszt- és hosszirányban deformációs hézag jön létre 3-6 m-enkénti ismétléssel, ezeknek a vágásoknak egybe kell esniük a födémek varratával, a tengelyekkel az oszlopok és az alatta lévő réteg tágulási hézagai. A vágási szélesség 3-5 mm.
A vágást két nappal a betonozás után kell elvégezni. A védő vágások speciális zsinórokkal és tömítőanyagokkal vannak lezárva.
