A Cotoneaster-t nem a virágok fényessége vagy a levelek eredeti formája különbözteti meg, így nem vált ki nagy lelkesedést a kertészek körében. Ennek ellenére fajtáira mindig is volt kereslet.
Fajai változatossága közül kiemelkedik a vízszintes rózsavirág, amely elképesztő télállósággal rendelkezik.
Ennek a kompakt csernek a hajtásai a talajjal párhuzamosan nőnek, és elrendezésükben nagyon emlékeztetnek egy hal gerincére. Bőrszerű levelei csaknem kerek alakúak, tavasszal és nyáron érezhető fényűek, sötétzöld színűek, ősszel lilás színűek. Ennek a növénynek a virágai alig észrevehetőek, de a termések, amelyeket a cotoneaster vízszintesen ad, gömb alakúak és élénkvörös színűek. Nem mérgezőek, és általában tavaszig az ágakon maradnak.
Kína középső régióiból hozott vízszintes cotoneaster, ahol a hegyek lejtőin nő. Ezenkívül Európa és Kelet-Ázsia számos városában nagyon elterjedt, újabban pedig Észak-Amerikában tereprendezésben is használják.
A legnépszerűbb cotoneaster fajták a Variegatus, különösen vonzó ősszel, amikor a levelein fehér vagy krémszínű keskeny szegély jelenik meg, valamint a jellegzetes fekvő ágakkal és apró levelekkel rendelkező Saxatilis.
A vízszintes cotoneaster szereti a termékeny talajt és a napos helyet, bár jól tűri az árnyékos területeket is. Ez a cserje nem különösebben igényes a páratartalomra, mivel szárazságtűrő. Normál növekedéséhez a legoptimálisabbak a lecsapolt aljzattalajok.
A vízszintes cotoneaster, amelynek ősszel készült fotója gyakran megtalálható a szaklapokban, jól alkalmazkodik a környezethez. Elviseli a városi levegő gáztartalmát és a tiszta hegyi klímát is.
A növény legnagyobb előnye azonban a fagyállósága.
A vízszintes cotoneaster egy könnyen ápolható díszcserje, és mindig jól mutat a kertben termésének fényessége és a levelek őszi színe miatt. Nagyon sűrű és hatékony sövényt vagy szegélyt képez.
Ez a növény galandféregként is használható, vagy nagy csoportokban ültethető a gyepen.
Tavasszal és nyáron, közvetlenül virágzás előtt, a cserjéknek műtrágyára van szükségük. Ha a csapadék mennyisége normális, akkor a cotoneaster horizontális egyáltalán nem öntözhető. Vízerre a növényre csak forró, száraz nyáron van szükség.
Cotoneaster sekély lazítást igényel a gyomok egyidejű eltávolításával. A növény jól tűri a metszést, amely után erősen növekszik, sűrű sövényt képezve. A cserjét éves hajtása hosszának egyharmadára vágják.
Télen az északi régiókban a cotoneastert száraz levelekkel kell befedni, vagy legfeljebb hat centiméteres tőzegréteggel talajtakarni. Ezenkívül a téli ágakat a földhöz kell hajlítani.
A növény magvakkal szaporodik, amelyeket ültetés előtt rétegezni kell, valamint rétegezéssel és dugványozással. Az anyag kiválasztását július végén végezzük, majd egymástól legfeljebb két méter távolságra ültetjük, legfeljebb hetven centiméteres ültetési mélységgel.
