Az építési munka az alapozás jelölésével és feltárásával kezdődik. A talajfeltárás fontos helyet foglal el az építési költségbecslésekben, és jelentős összegre van szükség a feltárást végző technológia kifizetéséhez. A költségek megtervezéséhez és becsléséhez nem elég csak a gödör méretét tudni - figyelembe kell venni a talaj tulajdonságait is. Az egyik ilyen jellemző a talaj lazulási sebessége, amely lehetővé teszi a talaj eltávolítása utáni térfogatnövekedés meghatározását.
Számlasztó példa számításokra
Bármi is legyen az építési munka, mindennek a helyszín megjelölésével (elrendezésével) és az alapozás előkészítésével kell kezdődnie. Az építőipari cégek vagy a tulajdonos által a megrendelőnek adott becslésekben mindig a földmunkák állnak az első helyen. Egy átlagos fogyasztó biztos ebben az értékelésbenaz előkészítő munkák csak a föld feltárását és eltávolítását foglalják magukban. Az ilyen munkát azonban nem lehet elvégezni a talaj jellemzőinek figyelembevétele nélkül. Fontos jellemzőnek tekinthető a talajlazítási együttható (KRG). Szeretné tudni, hogy pontosan mi forog kockán, és saját maga számítja ki az építési költségeket? Lehetséges. Tekintsük a kérdést részletesebben.
Miért van meghatározva a talajlazítási tényező?
A feltárás előtti és utáni talajtérfogat jelentősen különbözik. A számítások teszik lehetővé a vállalkozó számára, hogy megértse, mennyi talajt kell eltávolítani. A munka ezen részének becsléséhez a következőket veszik figyelembe: a talaj sűrűsége, nedvességtartalma és lazulása. Az építőiparban a talajtípusokat feltételesen két fő típusra osztják:
- cementált;
- cementálatlan.
Az első típust sziklásnak is nevezik. Ezek túlnyomórészt kőzetek (magmás, üledékes stb.). Vízállóak, nagy sűrűségűek. Kifejlesztésükre (leválasztásukra) speciális robbantási technológiákat alkalmaznak. A második típus a konszolidálatlan kőzetek. Eltérnek a diszperzióban, könnyebben feldolgozhatók. Sűrűségük jóval kisebb, így a fejlesztés kézzel, speciális eszközökkel (buldózer, kotrógép) végezhető. A nem cementált típus magában foglalja a homokot, vályogot, agyagot, fekete talajt, vegyes talajkeverékeket.
Az előkészítő földmunkák költségét meghatározó legfontosabb tényezők
Mibele kell venni a számításokba? A fejlesztés összetettsége és ennek megfelelően a munka költsége négy mutatótól függ:
- nedvesség (a szilárd anyagok víztartalma);
- sűrűség (egy kocka talaj tömege a bányászat előtt, természetes állapotában);
- tapadás (nyíró ellenállási erő);
- lazaság (a mennyiség növelésének képessége a fejlesztés során).
Talajlazítási együttható – táblázat (lásd lent).
Figyelembe vesszük az építési előírásokat
A talaj nedvességtartalma százalékban van rögzítve. A norma 6-24%. Ennek megfelelően legfeljebb 5% száraz talaj, és 25% feletti nedves talaj.
A tapadási paraméterek ismerete segít megelőzni a képződés eltolódását munka közben. A homokos vályog index általában nem haladja meg a 3-50 kPa-t. Az agyagok esetében ez sokkal magasabb, és elérheti a 200 kPa-t.
A sűrűséget a föld összetétele és nedvességtartalma szabályozza. A legkönnyebb kategóriákban a homokos vályog, homok; a legsűrűbb - sziklás talajokon, kőzeteken. Fontos: a kezdeti lazítási adatok pontosan arányosak a sűrűséggel: minél nehezebb, sűrűbb és erősebb a talaj, annál nagyobb helyet foglal el a feltárás után, kiválasztott formában.
KR az SNIP szerint
Talajlazítási együttható az SNIP szerint:
- A laza homokos vályog, nedves homok vagy 1,5 sűrűségű vályog KR értéke 1,15 (1. kategória).
- A száraz, tömörítetlen homok KP 1,4-es sűrűségnél 1,11 (1. kategória).
- A könnyű agyag vagy a nagyon finom kavics CR-je 1,75-ös sűrűségnél 1,25 (harmadik másodperc).
- A sűrű vályog vagy közönséges agyag CR 1,7 sűrűségnél 1,25 (harmadik kategória).
- 1,9 sűrűségű agyagpala vagy nehéz agyag KR értéke 1,35.
A sűrűséget alapértelmezés szerint hagyjuk, t/m3.
Maradék kovász
Ez a mutató a tömörített talaj állapotát tükrözi. Ismeretes, hogy a lelőhely kialakítása során a rétegek meglazultak, végül összetapadtak. Ott van a tömörödésük, üledék. A természetes folyamat felgyorsítja a víz hatását (eső, mesterséges öntözés), a magas páratartalom, a mechanizmusok általi döngölődés. Ebben az esetben nem kell kiszámítani ezt a mutatót - ez már ismert és megtekinthető a táblázat fenti.
A visszamaradó lazulást tükröző számok mind a nagy (ipari), mind a magánépítőiparban fontosak. Lehetővé teszik az alap alá kerülő kavics térfogatának kiszámítását. Ezenkívül a mutatók fontosak a kiválasztott talaj tárolása vagy ártalmatlanítása szempontjából.
Kiszámoljuk magunkat
Tegyük fel, hogy szeretne sokat fejlődni. A feladat annak kiderítése, hogy az előkészítő munka után mennyi talajt kapunk. A következő adatok ismertek:
- gödör szélessége - 1,1 m;
- talajtípus - nedves homok;
- A gödör mélysége - 1,4 m.
Számítsa ki a gödör térfogatát (Xk):Xk=411, 11, 4=64 m3.
Most nézze meg az eredetitlazítás (a nedves homok talajlazítási együtthatója) a táblázat szerint, és kiszámítjuk a munka után kapott térfogatot: Xr=641, 2=77 m3
Így 77 köbméter a tározó térfogata, amelyet a munka befejezése után eltávolítanak.
