A talajlazítási együttható az építési munkák fontos paramétere

Tartalomjegyzék:

A talajlazítási együttható az építési munkák fontos paramétere
A talajlazítási együttható az építési munkák fontos paramétere

Videó: A talajlazítási együttható az építési munkák fontos paramétere

Videó: A talajlazítási együttható az építési munkák fontos paramétere
Videó: Ásás, földásás, kertásás, alapásás, árokásás 2024, Március
Anonim

Az építési munka az alapozás jelölésével és feltárásával kezdődik. A talajfeltárás fontos helyet foglal el az építési költségbecslésekben, és jelentős összegre van szükség a feltárást végző technológia kifizetéséhez. A költségek megtervezéséhez és becsléséhez nem elég csak a gödör méretét tudni - figyelembe kell venni a talaj tulajdonságait is. Az egyik ilyen jellemző a talaj lazulási sebessége, amely lehetővé teszi a talaj eltávolítása utáni térfogatnövekedés meghatározását.

Számlasztó példa számításokra

Bármi is legyen az építési munka, mindennek a helyszín megjelölésével (elrendezésével) és az alapozás előkészítésével kell kezdődnie. Az építőipari cégek vagy a tulajdonos által a megrendelőnek adott becslésekben mindig a földmunkák állnak az első helyen. Egy átlagos fogyasztó biztos ebben az értékelésbenaz előkészítő munkák csak a föld feltárását és eltávolítását foglalják magukban. Az ilyen munkát azonban nem lehet elvégezni a talaj jellemzőinek figyelembevétele nélkül. Fontos jellemzőnek tekinthető a talajlazítási együttható (KRG). Szeretné tudni, hogy pontosan mi forog kockán, és saját maga számítja ki az építési költségeket? Lehetséges. Tekintsük a kérdést részletesebben.

talajlazító tényező
talajlazító tényező

Miért van meghatározva a talajlazítási tényező?

A feltárás előtti és utáni talajtérfogat jelentősen különbözik. A számítások teszik lehetővé a vállalkozó számára, hogy megértse, mennyi talajt kell eltávolítani. A munka ezen részének becsléséhez a következőket veszik figyelembe: a talaj sűrűsége, nedvességtartalma és lazulása. Az építőiparban a talajtípusokat feltételesen két fő típusra osztják:

  • cementált;
  • cementálatlan.
talajlazítási együttható szelet szerint
talajlazítási együttható szelet szerint

Az első típust sziklásnak is nevezik. Ezek túlnyomórészt kőzetek (magmás, üledékes stb.). Vízállóak, nagy sűrűségűek. Kifejlesztésükre (leválasztásukra) speciális robbantási technológiákat alkalmaznak. A második típus a konszolidálatlan kőzetek. Eltérnek a diszperzióban, könnyebben feldolgozhatók. Sűrűségük jóval kisebb, így a fejlesztés kézzel, speciális eszközökkel (buldózer, kotrógép) végezhető. A nem cementált típus magában foglalja a homokot, vályogot, agyagot, fekete talajt, vegyes talajkeverékeket.

Az előkészítő földmunkák költségét meghatározó legfontosabb tényezők

Mibele kell venni a számításokba? A fejlesztés összetettsége és ennek megfelelően a munka költsége négy mutatótól függ:

  • nedvesség (a szilárd anyagok víztartalma);
  • sűrűség (egy kocka talaj tömege a bányászat előtt, természetes állapotában);
  • tapadás (nyíró ellenállási erő);
  • lazaság (a mennyiség növelésének képessége a fejlesztés során).

Talajlazítási együttható – táblázat (lásd lent).

talajlazítási együttható táblázat
talajlazítási együttható táblázat

Figyelembe vesszük az építési előírásokat

A talaj nedvességtartalma százalékban van rögzítve. A norma 6-24%. Ennek megfelelően legfeljebb 5% száraz talaj, és 25% feletti nedves talaj.

A tapadási paraméterek ismerete segít megelőzni a képződés eltolódását munka közben. A homokos vályog index általában nem haladja meg a 3-50 kPa-t. Az agyagok esetében ez sokkal magasabb, és elérheti a 200 kPa-t.

A sűrűséget a föld összetétele és nedvességtartalma szabályozza. A legkönnyebb kategóriákban a homokos vályog, homok; a legsűrűbb - sziklás talajokon, kőzeteken. Fontos: a kezdeti lazítási adatok pontosan arányosak a sűrűséggel: minél nehezebb, sűrűbb és erősebb a talaj, annál nagyobb helyet foglal el a feltárás után, kiválasztott formában.

talajlazító tényező a fejlődés során
talajlazító tényező a fejlődés során

KR az SNIP szerint

Talajlazítási együttható az SNIP szerint:

  • A laza homokos vályog, nedves homok vagy 1,5 sűrűségű vályog KR értéke 1,15 (1. kategória).
  • A száraz, tömörítetlen homok KP 1,4-es sűrűségnél 1,11 (1. kategória).
  • A könnyű agyag vagy a nagyon finom kavics CR-je 1,75-ös sűrűségnél 1,25 (harmadik másodperc).
  • A sűrű vályog vagy közönséges agyag CR 1,7 sűrűségnél 1,25 (harmadik kategória).
  • 1,9 sűrűségű agyagpala vagy nehéz agyag KR értéke 1,35.

A sűrűséget alapértelmezés szerint hagyjuk, t/m3.

Maradék kovász

Ez a mutató a tömörített talaj állapotát tükrözi. Ismeretes, hogy a lelőhely kialakítása során a rétegek meglazultak, végül összetapadtak. Ott van a tömörödésük, üledék. A természetes folyamat felgyorsítja a víz hatását (eső, mesterséges öntözés), a magas páratartalom, a mechanizmusok általi döngölődés. Ebben az esetben nem kell kiszámítani ezt a mutatót - ez már ismert és megtekinthető a táblázat fenti.

A visszamaradó lazulást tükröző számok mind a nagy (ipari), mind a magánépítőiparban fontosak. Lehetővé teszik az alap alá kerülő kavics térfogatának kiszámítását. Ezenkívül a mutatók fontosak a kiválasztott talaj tárolása vagy ártalmatlanítása szempontjából.

talajlazító tényező
talajlazító tényező

Kiszámoljuk magunkat

Tegyük fel, hogy szeretne sokat fejlődni. A feladat annak kiderítése, hogy az előkészítő munka után mennyi talajt kapunk. A következő adatok ismertek:

  • gödör szélessége - 1,1 m;
  • talajtípus - nedves homok;
  • A gödör mélysége - 1,4 m.

Számítsa ki a gödör térfogatát (Xk):Xk=411, 11, 4=64 m3.

Most nézze meg az eredetitlazítás (a nedves homok talajlazítási együtthatója) a táblázat szerint, és kiszámítjuk a munka után kapott térfogatot: Xr=641, 2=77 m3

Így 77 köbméter a tározó térfogata, amelyet a munka befejezése után eltávolítanak.

Ajánlott: