A nyírt fűvel végzett mulcsozás egyike a sok sikeres lépésnek az agrotechnikai tevékenységekben. Miért ez a fajta mulcsolás? A kétkedőknek valószínűleg két érv is elég lesz: az olcsóság (pontosabban az ingyenesség) és a haszon (természetesség). Vizsgáljuk meg részletesebben az egyes érveket.
1. Olcsó
Miért a fűnyírás a leghasznosabb? Már csak azért is, mert az oldaláról szerzi be a szükséges anyagokat. A lekaszált füvet ezen a területen lehet és kell is hagyni, de ezt okosan kell csinálni (később elmondjuk, hogyan kell helyesen csinálni).
2. Előny
A talaj fűvel való befedése lehetővé teszi a nedvesség és a hasznos nyomelemek megtartását. Ezen kívül létrehozol egy úgynevezett légpárnát, amivel természetes hőmérsékletszabályozást érsz el (melegben nem olyan forró a talaj, hidegben pedig nem fagy meg annyira), és megakadályozod a természetes eróziót. De a fő plusz a férgek és mikroorganizmusok segítsége, amelyek megeszik a szerves anyagok maradványait, cserébehumusz és javítja a föld szerkezetét. Ez pedig nagyon jótékony hatással van a növények fejlődésére és a termékenységre. Ezért nyugodtan kijelenthetjük: a kaszált fűvel végzett mulcsozás lehetővé teszi, hogy az elszegényedett talajt ne csak visszaállítsa korábbi állapotába, hanem termékenyebbé is tegye.
A mulcs megakadályozza a termékeny rétegek kimosódását hosszan tartó esőzések során, egyenletesebben oszlatja el a nedvességet, megakadályozza a gyomok gyors növekedését, csökkenti a műtrágyázási igényt, hiszen önálló fejtrágyázás. Mindezzel fokozódik a növények tápanyag-asszimilációs folyamata, mivel a talaj nem tömörül a talajtakaró réteg alatt, ami azt jelenti, hogy a gyökerek jobban el vannak látva oxigénnel.
Példaként vegye fontolóra a burgonya mulcsozását. A kísérlet kedvéért az ágyás egy részét a szokásos módon burgonyával ültettük be, majd a „szokásos” gondozást, a második részt lekaszált fűvel „takartuk be”. Az első esetben a burgonyát gyakran gyomlálni, dombozni és öntözni kellett, a második esetben csak öntözni. Egyenlő mennyiségű műtrágya egyszeri kijuttatásával a talajtakarás nemcsak a gyomosodás megszüntetését tette lehetővé, hanem magasabb hozam elérését is.
A málnát nagyon illik így mulcsozni. Mivel gyökerei gyakorlatilag a felszínen vannak (átlagosan 20 cm mélységben), a nyári szárítás és a téli fagyás talajtakarás nélkül egyszerűen elkerülhetetlen. A következmény pedig betegségek, terméskiesés, sőt egy cserje halála is. A nyírt fűvel végzett talajtakarás egész évben lehetővé teszi a gyökerek védelmét,évszaktól függetlenül. Az állandó, évenkénti talajtakarással fokozatosan növekszik a termékeny réteg, nő a humusztartalék, kevesebb hajtás képződik, ami azt jelenti, hogy könnyebben kezelhető a túlnövekedés.
Ha meggyőztük, és úgy dönt, hogy a füvet választja talajtakaró anyagnak, ügyeljen néhány szabályra:
- a levágott fű legyen „fiatal”, azaz. mag nélküli;
- talajtakarás előtt a füvet meg kell szárítani: a frissen vágott zöldek sűrű rétegben fekszenek a földön, és nem engedik át a levegőt, ami nehezen leküzdhető gombát eredményez;
- csak vékony rétegben helyezze el a talajtakarót a virágágyásokra és az ágyásokra, időnként hozzáadva.
Ha túl sok a fű, hagyja a felesleget komposztnak. Ha idén a maradékot csontliszttel és mészkővel keverjük össze, jövőre kiváló szerves trágyát készítünk.
Jó termést!