A beton az egyik legelterjedtebb építőanyag, amely még nem tudja teljesen helyettesíteni a csúcstechnológiás szintetikus megfelelőket. Márpedig több mint egy éve létezik egy széles gyakorlat az egyéni teljesítmény speciális adalékok révén történő javítására. A modern betonadalékok célja a különféle fizikai és kémiai tulajdonságok javítása, amelyek meghosszabbítják az anyag élettartamát és esztétikusabbá teszik azt.
Általános információk a betonadalékokról
A beton egy komplett épületszerkezet, amely speciális habarccsal készül. A beton szokásos összetétele homokot, zúzottkövet és vizet tartalmaz különböző frakciókban és arányokban. A fő komponens, függetlenül a keverék céljától, egy vagy másik márkájú cement lesz. Ezek az összetevők elegendőek lesznek a különböző típusú betonok előállításáhozmunkák - a tőkealap építésétől a falon lévő apró repedések lezárásáig. Mik azok a betonadalékok? Ezek építő adalékok, amelyeket az oldat elsődleges összetételébe is beépítenek, tovább változtatva annak minőségét. Nyilvánvalóan használatuk előtt a végső szerkezet bizonyos tulajdonságainak javítása a feladat. A legnépszerűbb hatások között megemlíthető a vízállóság (vízszigetelés) növelése, a keményedés felgyorsítása, a szerkezet erősödése, a magas és alacsony hőmérsékletekkel szembeni védő tulajdonságok javítása stb. Maga az adalékanyag folyadék és por formájában is szállítható. forma. De a fő dolog a közvetlen fizikai és kémiai tulajdonságaiban rejlik, amelyek végső soron befolyásolják a keményedő beton tulajdonságait.
Ásványi adalékok típusai
A betonhabarcsokhoz használt adalékanyagok egyik legnépszerűbb csoportjának alapbesorolása. Az ásványi adalékanyagok két kategóriába sorolhatók: aktív és inert. Az előbbieket azzal a képességgel különböztetjük meg, hogy normál hőmérsékleten ugyanabban a közegben kölcsönhatásba lépnek vízzel és kalciummal. Ennek eredményeként olyan vegyületek képződnek, amelyek magasabb kötési tulajdonságokat biztosítanak. Az oldatba való bejuttatás után aktív kölcsönhatásba lépnek a kalcium-hidroxiddal, amelyet a hidratálás során eltávolítanak a portlandcementből. Az ebbe a kategóriába tartozó betonadalékokra van a legnagyobb kereslet? Az önkeményedés elérhetősége és megkívánt hatása miatt népszerűvé vált az őrölt kohósalak. Elégvegyen be meszet a javított keverékbe, mivel a célmassza megkezdi a szerkezet megszilárdulásának és tömörítésének folyamatát.
Ami az inert ásványi adalékokat illeti, a kvarchomok (őrlés formájában) a csoport leggyakoribb képviselője. Aktív fázisának elindításához azonban speciális hőmérsékletet kell biztosítani a reaktivitás kiváltására. A cementhabarcsok javítására szolgáló ilyen eszközöket az autoklávozás során is alkalmazzák. Az inert adalékok használatának végeredménye a keménybeton szemcseösszetételének és üregeinek szabályozása. Habarcs készítésekor a cement után általában inert adalékot alkalmaznak.
Módosítók
A betonszerkezetek mechanikai szerkezetének javítására szolgál, ami segít megelőzni a rétegvesztést és a repedést, valamint javítja az anyag víztaszító tulajdonságait. A módosítók folyékony formában vagy laza keverék formájában kaphatók, amelyet vízzel kell hígítani. A keverési folyamat során semleges oldat vagy alacsony lúgos emulzió képződik. A módosító az egyik legnépszerűbb betonadalék, ami a szerkezet mechanikai tulajdonságait javító hatás igényével és az adalékanyag sokoldalúságával magyarázható a különböző márkájú cementekkel való kompatibilitás szempontjából. De ez nem minden előnye a módosítóknak. Egyes készítményekben csökkenthetik az anyagfelhasználást, javíthatják az oldat ragasztási tulajdonságait és folyékonyságát.
Plágyítók
A beton mechanikai tulajdonságait és különösen szilárdsági jellemzőit szabályozó adalékanyagok általános osztályába tartozik. Valójában az oldathoz adott cement szilárdsága a megkeményedése után megnő. A lágyítók a betont rugalmasabbá is tehetik - azaz dinamikus és statikus terhelések esetén a repedések és forgácsok valószínűsége minimálisra csökken. A szeizmikus aktivitású régiókban ez az adalék nagyon releváns. A csoporton belül a beton szilárdsági adalékai lágyítókra és szuperlágyítókra oszthatók. A különbség a hatás erősségében rejlik. Például a szuperlágyítók akár 10-20%-kal is növelhetik az oldat szilárdságát. Ennél is fontosabb, hogy a hagyományos lágyítókkal ellentétben csökkentik a cement vízzel való hígításának szükségességét. Ennek eredményeként a cement megtakarítható, és a beton szilárdsági tulajdonságai a szabványos szinten maradnak.
Vízcsökkentő adalékok
Ha a lágyítók csak közvetett funkciójuk formájában csökkentik a vízigényt, akkor a vízcsökkentő adalékok esetében ez a fő hatás. A vízigény csökkentésének együtthatója az oldatkészítés folyamatában meghaladja a 20%-ot. Végül a kész szerkezet nagyobb szilárdsági jellemzőket, korrózióvédelmet és fagyállóságot kap. Ezenkívül a beton vízlepergető adalékanyaga minimálisra csökkenti a szerkezetek rétegvesztésének, kúszásának és zsugorodásának negatív folyamatait. Ha a vízleválasztás céltudatos növelése a feladat, akkor stabilizáló adalékok használhatók. Kb. 2-szeresére növelik a víztartó képességet ésa cementkeverékek homogenitása, javítva a beton teljesítményét, például a szivattyúzhatóságot, a megmunkálhatóságot és a keményedést.
Légelvezető és fúvó adalékok
Ha a víz esetében az oldatba kerülés minimalizálásával érik el a pozitív hatásokat az elkészítése során, akkor a levegő, a gáz és a hab komponensei is pozitív reakcióképes funkciót tölthetnek be. Egyébként a hidrofób adalékanyagok is ugyanebben a csoportban vannak. A betonszerkezetben megváltoztatják a vízfelvétel és vízállóság mutatóit, csökkentve a sűrűséget és a hővezető képességet. Ez akkor fontos, ha könnyű és cellás betonról van szó, amikor a szerkezetek mikroklimatikus, nem pedig mechanikai jellemzői kerülnek előtérbe. A levegőkeverékek bevonása jótékony hatással lehet a hőszigetelő és szerkezeti hőszigetelő habarcsokra.
Fagyálló adalékok
Ezt a csoportot hőmérséklet-ellenállás-szabályozóknak is nevezhetjük – egy másik dolog, hogy a receptalkotás során a fő hangsúly a betonanyagok fagy elleni védelmén van. A hideg elleni adalékok hatása már a keményedés folyamatában elkezdődik, amikor a szerkezet a legkevésbé védett a környezet negatív hatásaitól. Ugyanebben a szakaszban használhatók a vízszigetelő betonadalékok is, mivel a szerkezet aljzatában diszpergált fagyott vízcseppek megőrzése tovább növeli a meghibásodás esélyét dinamikus terhelés esetén. Néha azt is gyakorolják, hogy a hőt külső eszközökkel biztosítsákelöntött terület a megszilárdulás időszakában. Például dízel hőlégfúvókat használnak erre a célra, és adalékanyagokra van szükség a biztonságos fagyasztás / leolvasztás ciklusának növeléséhez már a szerkezet működése során.
Keményedésszabályozók
Mind a gyorsító hatású adalékokat, mind a keményedést lassító adalékokat alkalmazzák. A leendő beton szerkezetének polimerizációs periódusának változása a tervezési fizikai és kémiai tulajdonságok csökkenése nélkül történjen, amit nagyrészt az oldat előzetes hő- és nedvességkezelése biztosít. Ugyanakkor az anyag elektromos és hővezető képessége is növekedhet. Ha a gyors keményedést szolgáló betonadalék általában a merevség és szilárdság szabványos mutatóinak növelését vagy legalábbis megtartását vonja maga után, akkor a polimerizáció sebességének lassítása éppen ellenkezőleg, ezeket a mutatókat körülbelül 5-10% -kal csökkenti. A negatív hatásokat a beton mobilitásának növekedése és a hőleadás sebességének csökkenése indokolja.
Additív technológia
Célszerű a legtöbb adalékanyaggal speciális ruházatban dolgozni, kiegészítve a kéz, a légzőszervek és a látás személyi védőfelszerelésével. Maga a módosított beton azonban nem változtatja meg toxikológiai és higiéniai tulajdonságait, vagyis az emberre gyakorolt káros hatás mértéke ugyanazon a szinten marad, mint a standard formában. Az adagolás a környező körülményektől, az adalékanyag típusától, jellemzőitől és az eredmény követelményeitől függ. Általános szabály, hogy a betonadalékanyagok gyártóiJavasoljuk, hogy a felhasznált cement körülbelül 1%-ával járuljon hozzá. Vagyis 1 m³ beton előállításához körülbelül 1,5 liter adalékra lesz szüksége. Az elkészített keveréket építőipari keverővel alaposan össze kell keverni, és 5-10 perces infúzió után kell felhasználni.
Vannak árnyoldalai az adalékanyagok használatának?
Speciális adalékoknak, módosítóknak és lágyítóknak köszönhetően sajátosságait tekintve egyedi, speciálisan meghatározott feladatokra alkalmas építőanyag nyerhető. Azonban ezeknek az eszközöknek vannak árnyoldalai is. Legfőbb hátrányuk egy lánckémiai reakció, melynek során az anyag egyéb tulajdonságai is megváltoznak. Például a beton vízszigetelő adalékai, amelyek növelik annak nedvességállóságát, ronthatják az elektromos és hővezető képességet, illetve bizonyos esetekben a szilárdságot. További hátránya a vibrációs berendezés használatának szükségessége – a megoldandó problémától függően az ilyen berendezések csatlakoztatásának célja lehet az oldat légtelenítése, egyenletes elosztása a helyszínen vagy tömörítés.
Következtetés
Az adalékanyagok bevezetése csak a szerkezettel felruházni kívánt jellemzők átfogó felmérése esetén adja meg a várt hatást. Például egy beton vízszigetelő adalékanyaga a legalkalmasabb, ha a habarcsot az alapra kell fektetni. Egy ilyen bevonathoz nincs szükség további vízszigetelő felszerelésére, mivel maga a szerkezet szerkezete ellenállkondenzáció és talajvíz. És ez csak egy példa az adalékanyag indokolt használatára, de ha a megoldások komplex módosításáról van szó, akkor a premix javításának teljes stratégiájának meghatározásához szükség lehet a jövőbeni tervezés működési tulajdonságainak szakszerű elemzésére.
