Az Elvira eper egy meglehetősen korai érési periódusú, nagy gyümölcsű fajta. Ez a bogyó nagyon népszerű a legtöbb európai gazdálkodó körében, és egy ideje rohamosan népszerűvé válik Oroszországban, Ukrajnában és Fehéroroszországban.
Fajta leírása
A Strawberry Elvirát holland tenyésztők tenyésztették. Otthoni termesztésre és ipari termesztésre egyaránt alkalmas. Rendkívül ellenálló a gyökérrendszert érintő betegségekkel, valamint különféle gombás fertőzésekkel szemben.
Ennek az eperfajtának a bokroja közepes méretű és sűrűségű, szétterülő koronával rendelkezik. A meglehetősen nagy, lekerekített bogyók súlya 40-60 gramm lehet. A gyümölcsök gyönyörű megjelenésűek: élénk skarlát héj és fényes fény. Sűrű, sötét rózsaszín árnyalatú húsuk egyedi eper aromájú. Érdekes módon az Elvira eperfajta annyiban különbözik, hogy teljesen hiányzik belőle a legkisebb savanyú íz sem.
Méltóság
A mindenféle betegséggel szembeni jó ellenálló képesség mellett a bogyók jól szállíthatók, mivelmeglehetősen könnyen szállítanak nagy távolságokra, miközben egyáltalán nem veszítik el megjelenésüket. Az Elvira fajta termése körülbelül fél kilogramm gyümölcs egy bokorból. Megfelelő odafigyeléssel azonban kétszer annyit érhet el.
Az Elvira eper egyik előnye, hogy ellenáll a hidegnek. Ez a növény -22⁰C-ig jól tűri a fagyot minden takarás nélkül. Ha szigetelve van, akkor súlyosabb körülmények között is képes áttelelni. Ez a fajta, ami fontos, jól tűri a magas páratartalmat.
Ez az eper univerzálisnak számít, mert frissen is fogyasztható és mindenféle finom készítmény készíthető belőle. Ezen kívül kiválóan alkalmas gyümölcslevek, likőrök és egyéb italok készítésére. Le is fagyasztható, mert még ebben a formában is jól megőrződik a saját sűrű pépének köszönhetően.
Helyszín és palánták kiválasztása
Általában az Elvira eper meglehetősen szerény. Mint fentebb említettük, a növény ellenáll az olyan betegségeknek, mint a gombák és a gyökérrothadás, így még árnyékos és túlzottan nedves területeken is jól növekszik. Ennek a növénynek a hozamának jelentős növelése érdekében azonban az ágyakat kizárólag termékeny talajra kell ültetni. Ennek az eperfajtának az ideális választása egy részben árnyékos terület. Ellenkező esetben a közvetlen napfénynek való túlzott kitettség káros lehet erre a növényre.
A palánta kiválasztásánál csak az úgynevezett anyabokorhoz legközelebb eső részt kell használni, mert garantáltan erős és egészséges növényeket hoznak, amelyek a későbbiekben bőséges epertermést adnak. Ezenkívül különös figyelmet kell fordítani a lombozat megjelenésére. Sértetlennek kell lennie, nem rághatja meg a kártevők és nem lehet semmilyen betegsége, mert a gyenge, hibás és sérült példányok nem tudnak jó termést adni. Ezért jobb, ha azonnal elutasítja az ilyen bokrokat.
Leszállás
A szakértők azt javasolják, hogy az Elvira szamócát tavasszal vagy ősszel ültesse szabadföldre. Az ehhez szükséges ágyások egész nyáron készíthetők, ásva, trágyázva. Ezt a fajtát a szokásos séma szerint ültetik, amely magában foglalja a növények legalább 30-35 cm távolságra történő elhelyezését egymástól. A sorok között azonos távolságot kell betartani. Üvegházi epertermesztéskor ez a rendszer 25 x 30 cm arányban tartható.
A bokrokat leggyakrabban sakktáblás mintázatban ültetik, azonban az alföldön vagy a túlzottan nedves talajon található ágyásokat egyetlen sorban helyezik el, hogy megakadályozzák a szürke rothadás megjelenését. Abban a pillanatban, amikor a palántát a lyukba helyezik, nagyon óvatosan és óvatosan kell kiegyenesíteni a gyökereit.
Az ültetés megkezdése előtt meg kell győződnie arról, hogy a talaj jól megnedvesedett és felmelegedett. Ahhoz, hogy a palánták gyökerei a lehető legkényelmesebben kerülhessenek a lyukba, szinte a földből képződött folyékony iszapba kell süllyeszteni, ill.víz.
Gondoskodás
A lazítás, a gyomlálás és az öntözés olyan eljárások, amelyekre az epernek egyszerűen szüksége van. A szakértők azt javasolják, hogy egyszerre végezzék el. Ami a lazítást illeti, azt maximum 8-10 cm mélyen kell elvégezni, különben a bokor gyökérrendszere sérülhet. Az ilyen eljárás elősegíti a növény föld alatti részének oxigénnel való telítését, valamint megakadályozza a rothadás és a különböző gombás fertőzések fertőzését.
Nem titok, hogy a gyom mindig és mindenhol nő, ezért ilyen akut probléma merül fel az eper termesztésénél. Legjobb kézzel kihúzni, a gyökérrel együtt befogni. Ezzel a gyomlálási módszerrel elkerülhető a további csírázás, és az ágyásokban szétterjedhetnek.
Etetés
Egy olyan növény, mint az Elvira eper, amelyet ebben a cikkben ismertetünk, nagyon érzékeny a műtrágya időben történő talajba juttatására. Annak érdekében, hogy a tápanyagok teljes mértékben hozzájáruljanak a bokrok megfelelő fejlődéséhez, a fejtrágyázást kizárólag az öntözés során végezzük. Ez a kultúra szinte egyformán jól érzékeli mind a szerves, mind az ásványi trágyákat. Ami az utóbbit illeti, a foszfort, a nitrogént és a káliumot részesíti előnyben, a szerves anyagok közül pedig az ökörfarkkórót, a gyógynövény-főzeteket és a madárürüléket.
Ne felejtsük el, hogy a virágzás, a gyümölcsök kialakulása és érése során semmi esetre sem szabad nitrogéntartalmú vegyületekkel táplálni a növényt, mert ezek elsősorban az aktív növekedést célozzák.zöld tömeg. Kora tavasszal azonban az ilyen műtrágyák egyszerűen pótolhatatlanok. A fejtrágyázás gyakorisága így néz ki: először a műtrágyákat a bokrok ültetése utáni két hétben alkalmazzák, a másodikat a virágzás során, a harmadikat pedig a termés kezdetén.
Vélemények
Az eper Elvira az utóbbi időben nemcsak az amatőr kertészek, hanem a szakemberek körében is nagyon népszerűvé vált. Utóbbiak megjegyzik, hogy ipari termesztése jó és stabil termést ad. Sokan elégedettek azzal, hogy a növény szerényen és biztonságosan túléli nemcsak a napsütéses napok gyakori hiányát, hanem az Oroszország északi régióiban rejlő hideg teleket is. Ezen kívül mindenki szereti ezeknek a bogyóknak a szokatlan eper ízét és aromáját.
