Valószínűleg mindannyian abban a korban voltunk, amikor a homokozóban való játék volt a kedvenc időtöltésünk. Ezért, amikor felnőttek lettünk, nekünk magunknak is születtek gyermekeink, arra törekszünk, hogy nem kevesebb szeretetet csepegtessünk beléjük iránta.
Sajnos a háztáji homokozók távol állnak gyermekeink ideáljától: a piszkos homok földdel, agyaggal és néhány régi ággal inkább mocsári zagynak tűnik, semmint játékhelynek. Ezenkívül nyilvános vécéként szolgálnak a kóbor macskák és kutyák számára. Valóban engedni akarjuk, hogy szeretett gyermekünk játsszon azzal, amit általában homokozónak neveznek?
Tehát miért nem hagyjuk, hogy mi szülők gondoskodjunk a játszótereinkről? Tényleg annyira elfogl altak vagyunk a munkánkkal, tévézéssel, vásárlással, hogy még saját gyermekeink számára sem tudjuk megteremteni a fejlődésük minden feltételét? Miért okoz teljes megdöbbenést, sőt rémületet a modern szülők körében a barkácsoló játszóterek tervezése?
Nem a grandiózus kiadásokról van szó. Rögtönzött eszközökkel mindent elkészíthet, amire szüksége van. Képzeld el, hogyana gyermeked büszke lesz arra, hogy a szülei készítették neki a hintát!
A játszóterek tervezése kezdődhet a tereprendezéssel: ültesse be a kerületet alulméretezett cserjékkel, amelyek a kerítés helyére lépnek. Egy homokozóhoz sem kell sok pénz – kivéve néhány deszkát, kalapácsot és hát, kezet, hogy kinőjön onnan. Igaz, hogy ne építsenek új vécét a hajléktalan állatoknak, ki kell találni, hogyan lehet letakarni. Szerintem egy vastag vízálló szövet nagyon megfelelő: rá lehet szögezni a deszkákra, és igazi burkolatot kapsz.
Fontos beszélni arról, hogy a gyerekek mennyire szeretik a hintákat. De tud-e magának ilyen örömet szerezni egy gyerek minden udvarban? De ehhez sem kell nagy készség. Lapos deszka és két oldalról felfüggesztett kötél. A játszóterek kialakítása is nagyon fontos: a meztelen és befejezetlen dolgok valószínűleg nem keltik gyermekeinkben a kreativitás szeretetét.
Felesleges gumiabroncsokból kiváló virágágyások, keresztbe fűrészelt tuskókból pedig dekoratív „csempék” készülnek. Szeretnék valami mesés dolgot is csinálni, például egy régi vargányát egy régi szovjet rajzfilmből. Kalappal lehet, hogy keményen kell dolgoznod, de a törzset felváltja egy díszített, régi, gyökeres csonk.
A játszóterek díszítése olyan kreatív folyamat, hogy gyermekeink szívesen részt vesznek benne. Hiszen ők is kitalálhatnak egy krokodil vagy zsiráf formájú virágágyást régi gumikból, és segíthetnek egy sokszínű hintát homokozóval díszíteni.
A gyerekek különösen szeretnek kicsikkel játszanitárgyakat, például sziklákat. És mi van a homokozó mellett, hogy kis kavicsokkal teli „száraz tavat” készítsünk?
Asztal székekkel lehet gomba alakúra építeni öreg fatuskókból. Elég egy kicsit a fantáziájával dolgozni, és a játszóterek kialakítása jelentős örömet okoz számunkra a folyamatban. Az ilyen közös akciók nemcsak gyermekeinket, hanem szüleiket is egyesítik majd, és akkor talán nem akarnak itt megállni, mert az óvodai játszótereknek nem kevésbé van szüksége újraélesztésre, mint az udvariakra. És ki segítene gyermekeinken, ha nem mi?
