Annak köszönhetően, hogy a „művelés” szót az élet különböző területein használják, egyeseket eluralkodhatnak a kétségek, hogy helyesen használjuk-e. Ennek a fogalomnak latin gyökerei vannak, és a cultus szóból ered – szó szerint „művelni, speciálisan létrehozni”. Ezért a „művelés” szó jelentése „a fejlődés feltételeinek biztosítása”. Amikor az ókori ember a gyűjtésről a földművelésre tért át, ehető növényeket próbált termeszteni, ügyelve az ideális, természeteshez közeli körülményekre.
Kitartó erőfeszítések eredményeként a növényvilágot vadon élő és termesztett fajokra osztották, azaz termesztettek. Például erdei málna - ezt a bogyót nemcsak kellemes íze, hanem gyógyászati tulajdonságai miatt is igyekeztek termeszteni. Ennek köszönhetően ma már számos málnafajtát élvezhetünk, eltérő termőidővel. Ennek a bogyónak a növekedési időszaka megnőtt, és szinte az egész nyáron és őszig tart. Ugyanez elmondható rólanélkülözhetetlen termények, például búza, burgonya és rizs.
A termesztés munkaigényes folyamat
Annak érdekében, hogy a vadon élő növények jó termést adjanak, meg kell próbálni helyettesíteni őket nem mindig kedvező természetes feltételekkel a kényelmes, de mesterségesen létrehozott növényekhez. Erről szól a primitív termesztés: a kívánt növények magvait a versengő fajoktól megszabadított talajba ültetjük, a hiányzó esőket mesterséges öntözéssel pótoljuk, legjobb tudásunk szerint harcoljunk a kártevők ellen – akkor a betakarítás mindig örömet okoz. A „művelés” ma már azt is jelenti, hogy az adott éghajlati övezethez leginkább megfelelő növényfajtákat kell kiválasztani, hogy lehetőség szerint csökkentsük a túlélésükre fordított fizikai erőfeszítést és pénzt.
Mi az a földművelés?
Krumplit vagy rizst termeszthetsz, de mi az a földművelés? Általánosságban elmondható, hogy ez egy olyan intézkedéscsomag, amely a talaj összetételének javítását célozza annak érdekében, hogy előkészítse a mezőgazdasági növények ültetésére. Szűk értelemben a „művelés” azt jelenti, hogy „lazítjuk és eltávolítjuk a gyomokat”. Ezeket a manipulációkat manuálisan, lapáttal, kapával, szecskázóval, gereblyével vagy gépesítéssel lehet elvégezni. Például egy kultivátorral ellátott traktor meglehetősen nagy területet képes gyorsan feldolgozni. De indokoltak-e az ilyen erőfeszítések?
Új termesztési módszerek
Több mint tíz éve népszerűsítik a talajművelés egy új módját, amely nemszezonális ásással és a gyomok gondos irtásával jár. Számos nyárlakó és amatőr rajongó próbál megtenni a fárasztó lazítás és rendszeres gyomlálás nélkül, zöldségeket és bogyókat termeszteni vastag talajtakarórétegen, a gyomokat pedig egyszerűen a gyökerénél levágják és komposztba küldik.
A megfigyelések szerint ezzel jelentősen csökkenthető a munkaerőköltség, de ez a megközelítés termesztésnek tekinthető? Természetesen, hiszen fő célja a talaj minőségének és szerkezetének javítása a termőképesség növelése érdekében. Nem szükséges lazítani és felásni a földet, hogy jobb legyen, így az új művelési módok máris rajongók hadát kapták. Nincs többé olyan hatalmas munka, amelyet korábban szükségesnek tartottak és sok erőfeszítést igényelt. A termőtalaj erőforrásai nem vész kárba, még a gyomok is hasznossá válnak, és vastag talajtakaróréteg alatt gyors növekedésük gátolt. Az új módszer jelentős vízmegtakarítást tesz lehetővé az öntözésnél, és nő a hozam.
Növénytermesztés
A növények termesztése okos megközelítést igényel. Egy fajta, például a paradicsom sikertelen kiválasztása súlyosan befolyásolja a hozamot, ezért a termesztett növényeket minden régióban egyedileg választják ki. Figyelembe veszik a talaj összetételét, az éghajlati viszonyokat és a kártevők jelenlétét.
Az agronómia a gazdálkodás tudományos megközelítése. A peszticidek és gyomirtó szerek mezőkön átívelő diadalmas menete után a mezőgazdaság fokozatosan áttér a kevésbé agresszív növénytermesztési módszerekre. A modern agronómiai módszerek lehetővé teszik, hogy nagy mennyiségű termelést kapjon kisebb földterületekről és csökkentett munkaerőköltséggel.
